2123

A Föld már nem létezik. Az emberek most egy Benope nevű bolygót akarnak elvenni az őslakóktól, a Kriptidektől.
Készen vagy arra, hogy megmentsd a bolygót, vagy hogy elfoglald az emberiségnek?
Döntsd el, s harcolj!


 
PortálPortál  HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | .
 

 Abyss

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Napkelte
Isten
Isten

Hozzászólások száma : 328
Hírnév : 2
Regisztrált : 2013. Jun. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : Valahol

Karakterlap
Szint: ???
EXP:
0/0  (0/0)
Elem/Kaszt: Fény

TémanyitásTárgy: Abyss   Szomb. 26 Okt. 2013, 21:59

Ez volt egykor a legendás Sárkányok Fővárosa. Mamár csak romok és szépséges emlékművek mutatnak bizonyítékot létezésére. Egyes történetek szerint itt van az a földalatti Kripta, ahová Sötétlángot zárták egykor fajtársai...

_________________
"LIDÉRCÉJ, ELÉG LEGYEN! Azzal nem oldunk meg semmit sem, ha az Emberek szintjére süllyedünk, és lemészároljuk őket ész nélkül, mint ahogy ők minket!"

Vendégek ide tehetik az oldaluk bannerét, cserében tegyék ki az ő oldalukra a miénket.

Színkód: #CC9933
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://mystery-world.hungarianforum.net
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Hétf. 18 Nov. 2013, 19:58

Nem kellett sok idő hozzá, hogy kalandvágyam újra feléledjen. Egy hosszabb, unalmas tanulással teli időszak után négyszáz év távlatából kezdtem hiányolni az apámmal való felfedezéseket. Igazán imádtam azokat az élményeket, mikor valami újat fedeztünk fel. Vágytam már hasonló élményekre, így csakhamar összekaptam magam, hogy útra keljek.
Eddigi kalandjaink helyszíne, apám kalandor mi voltjának ellenére, igen korlátozott területeket érintett. Eternia, valamint a régi Sárkányváros, Abyss városának közelében sem jártunk. Mivel Eterniában éltem életem nagy részét, így úgy döntöttem, hogy felfedezem a Sárkányvárost. Úgy készültem, hogy huzamosabb időt fogok eltölteni a hely tanulmányozásával, így több nappal számoltam. Nem telt bele sok idő, és már úton is voltam. Érdekes élmény volt megérkezni egy olyan helyre, mint Abyss. Még nem láttam olyan várost, mely olyan állapotban lett volna. Fiatal volt még a nap, mikor próbáltam valami érdekeset találni a romok között…

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Hétf. 18 Nov. 2013, 20:37

Több, mint egy hete folyamatosan úton voltunk. Csak éjszakákra álltunk meg pihenni, akkor is csak egy olyan helyen, ahol biztonságban el tudtam helyezkedni az alváshoz. Mirage ugyan csak időnként kapcsol ki, robot mivoltaként nem alszik. Legalább van valaki, aki éberen őrködik, elejét véve annak, hogy váratlanul meglepjen minket egy rosszindulatú Kriptid vagy Silas emberei. Nos, ezzel is, azzal is összefutottunk napközben, de szerencsére saját fajtámmal nem kerültem összeütközésbe. Csak láttuk őket új táborhelyeiken, amint megkezdték a Nivaniumok kiásását ötven tonnás, borotvaéles fúrógépeikkel. Kis híja volt mégis, hogy egy-két járőrrobot észrevegyen minket.
Ami a Kriptideket illette, velük szemtől szembe találkoztunk, de csak néhánnyal. Mire elhagytuk másfél nap alatt a Vexonus területet, semleges területeken vágtunk át. Ott voltak aztán rémes csodák!
Láttam én régebben sok fejekből kipattant ötleteket, melyek rajzra lettek átrakva, ám ezek a lények igencsak felülmúlták az elképzeléseket. Szárnyas macskák... vagy macskás denevérek? Két megtermett hímnemű példánnyal futottunk össze. Mirage nem kellett nekik, engem néztek ki aznapi ebédjüknek. Egyikük azt mondta, hogy szagomból érzi, hogy finom a húsom és a vérem, úgyhogy megéri ezért kimozdulniuk a napfényre. Jóllehet Mirage fényszóróval utasította vissza a helyükre a denevérszárnyas macskaszerűségeket, muszáj volt elmenekülnünk onnan, mert félő volt, hogy hívhatják társaikat. Talán valami szónikus hanghullám-üzeneteket tudnak küldeni, ahogyan egy rendes denevér is teheti, ha kommunikálni akarnak egymással.
Rajtuk kívül egy erdőben láttunk... gnómokat. Azt hittem, hogy ezek a lények egy ősrégi játék, a Warcraft és a többi misztikus sztori kitalált karakterei, de ezek szerint ezek a valóságban is léteznek. Ez a két nagyon alacsony lényecske meglátott minket. Ha csak engem láttak volna, bizonyára üdvözöltek volna és kérdezték volna, mi járatban vagyok itt. Sajnos Mirage is ott volt mellettem. Az ő jelenléte úgy megijesztette őket, hogy apró lábacskáikkal gepárdot megszégyenítve menekültek. Mirage is kicsit megijedt sikolyuktól, és meghátrált, ám hátrálás közben ledöntött egy fát, egy rajta alvó oposszummal együtt. Hiába kértem elnézést a robotomért, amaz felháborodottan csúnya szavakkal illette társamat, majd odébb állt.
Emiatt egész délután nem álltam szóba Mirage-al, ő pedig ezt egy három órás esti távolléttel viszonyozta ezt. Ki érti a robotok felháborodott logikáját!
Az utolsó szörny, amivel összefutottunk, egy sárkány volt, a legagresszívebb példány. Gondoltam, hogy fogunk sárkányokkal találkozni, azért arra nem gondoltam volna, hogy már ilyen gyorsan, méghozzá egy "emberevővel". Mivel tüzet okádott, még Mirage-nak is gondja lett volna vele, így olyan gyorsan menekültünk előle, ahogy tudtunk. Csak a hegyoldalaknál tudtuk őt lezárni.
Ez így nem lesz jó... kell valami, amivel megtudnánk védeni magunkat egy falkányi szárnyas macskától és őrjöngő sárkánytól. Mirage ezen hepajkodott, amíg rá nem szóltam, hogy fogja be, vagy kikapcsolom. Jutalmul egész délután nem állt szóba velem (végre egy kis csönd, mert állandóan okoskodik!).
És hát ide jutottunk végül. Mi ez a nagy romváros? Hasonlít a római és a görög romokhoz, bár az építészeti stílus igencsak különleges volt. Nahát, vannak itt művészek. De lehetetlen, hogy akkoriban feral-típusú állatok rakták volna össze. Talán a gnómok, vagy a törpök, vagy az elfek. Vagy más emberhez hasonló akármi.
Mikor közösen megegyeztünk abban, hogy talán most az egyszer itt maradunk egy darabig (mert voltak olyan romok, ahol kényelmesen ellennénk pár napig is), mozgolódást láttunk északnyugat felől. Egy nagytestű, fehéres lény közeledett.
- Még egy sárkány! - szóltam. - Elbújni!
Így tettünk. Egy zárt rom adott nekünk fedezéket. Valóban egy sárkány tartott errefelé. Lassan, szinte észrevehetetlenül néztem ki az egyik ablakból.
-Nem tűnik valami agresszívnek az előzőhöz képest - jegyezte meg Mirage.
- Biztos, ami biztos - mondtam. - Ha nem is tűnik agresszívnek, attól még lehet olyan gonosz, hogy téged roncsdarabokká csapjon, engem meg egybe lenyeljen.
- Kicsit túl óvatos lettél az utóbbi időben, mintha félni kezdenél ezektől a lényektől.
- Fogd be a szád!

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Hétf. 18 Nov. 2013, 22:12

Ahogy haladtam a romok között, hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Egy pillanatra odatekintettem, de nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. Nem egyedül vagyok a természetben, ez még a tűréshatáron belül volt. Jártam tovább a várost, mely egykor őseim lakhelye volt. Gyönyörű szobrok, és oszlopok mellett haladtam el. Kicsit olyan volt a hely, mint Eternia, de biztos voltam benne, hogy az még lerombolt állapotában is szebb lenne bármely városnál. Mondjuk nem is azért jöttem, hogy pompázzak, hanem, hogy felfedezzek. Szokásomtól eltérően, kivételesen gyalog keltem útnak. Többet megjegyeztem az útból, viszont rendesen elfáradtam menet közben.
Ahogy lepihentem egy nagyobb szobor árnyékában, hirtelen észleltem valamit a perifériámban. Egy csillanást. Máskor is űzött velem a szemem ilyen tréfát, de az valahogy más volt. Szemet hunytam afölött is, és lehajtottam a fejem. Nem sokkal később csak felkaptam, mert idegesített a csillogás forrása. Kelletlenül feltápászkodtam igen kellemesen kialakított pihenőhelyemből, nyújtóztam egyet, majd lustán elkezdtem felmérni a helyet. Ahogy haladtam, nem láttam semmi érdekeset, így egyre inkább csak a pihenésen járt az eszem. Azonban mikor elindultam volna vissza a jó kis pihenőhelyemre, érdekes szagra lettem figyelmes. Mintha már éreztem volna azelőtt, de nem tudtam felidézni a forrását. Olyan sokat agyaltam rajta, hogy szinte már felkeltett. Mikor viszont belegondoltam, rögtön visszatért a fáradság. Lábaim már nehezen bírták a menetelést, de kitartottak még a továbbiakban is. Hatalmas hely volt az Abyss, egyáltalán nem voltam hozzászokva az ilyen környezetekhez, főleg egyedül, így nem tudtam, hogyan tovább. Megpróbáltam megkeresni a város központját. A rengeteg törmelék között ez nehéz feladatnak bizonyult, ám korántsem volt olyan nehéz, mint gondoltam. Abyss vélhető főterén halomban álltak a még ép oszlopok, melyek hatalmas sárkány szobrokat öleltek körbe. Őseim történelméről konkrétan semmit sem tudok a Sötétláng histórián kívül, így igencsak értetlenül álltam a szobrok előtt.
Egy ideig tétlenül álldogáltam a tér közepén, majd tekintetemmel a környéket kezdtem pásztázni. Nem láttam mozgást, valamint az ismerős szagnak is nyoma veszett. Valamiért azonban nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy figyelnek.
Gyanakvásomat azonban feledtette velem egy vízcsobogás hangja, amitől egyből feltűnt, hogy mennyire ki vagyok száradva. A csobogás gazdája, egy vékonyka, tiszta vizű patak volt, ami a várostól jelentéktelen távolságra terült el. Azon a részen, ahol kiértem, gyönyörű vadregényes panoráma tárult elém. Miközben ittam a folyó hideg vizéből, eldöntöttem, hogy pihenőmet ennek a gyönyörű tájképnek a „társaságában” fogom eltölteni. Még javában sütött a nap, amikor kifeküdve a puha fűre, elkezdtem régen óhajtott pihenésemet. Bár lehajtottam a fejem, és becsuktam a szemem, nem aludtam el. Pusztán pihentetni akartam a tagjaimat, valamint a szememet, ugyanis eddigi kalandjaim során az egyetlen igazi tanulság az volt, hogy mindig a lehető legóvatosabban kell eljárni. Bár szívesen aludtam volna, mikor néha-néha kinyitottam a szememet, a látvány kárpótolt mindenért…

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Csüt. 21 Nov. 2013, 19:44

A sárkány végül elvonult egy közeli kis patakhoz, hogy szomját oltsa. Egy ideig vártuk, amíg el nem megy a veszélyes "zónából", majd kiléptünk az épületből.
- Én csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy nem tűnt gonosznak ez a sárkány, mint az előző volt - jegyezte meg Mirage.
- Kicsit túl bizakodó vagy a Kriptidekkel szemben - néztem rá a robotomra. - Attól, hogy vannak köztük békések is, mint például azok, akiket sikerült lázadásunkkal megmenteni, még ugyanúgy lehetnek agresszívek, gonoszak és egyszerűen bajkeverő ember- és gépevők. Emlékezz vissza azokra a vérszívó szárnyas tigrán-ízékre is! Ha a fényeddel nem zavartad volna el őket, már rég elmondhatnám magamról, hogy igazi vérszegény vagyok.
- Ez igaz, látod.
- Attól még itt maradunk pár napot.
- De Judy! Ha egy ilyen barátságos teremtmény erre jár, még a rosszak is felbukkanhatnak itt... vagy sőt! Akár Silas is idejön!
- Nem fog - mondtam, mint aki tényleg biztos benne, bár csak tényeket közöltem. - Silas teljesen letelepedett a jelenlegi bányáknál. Tudod, hogy az utazás miatt rengeteg Nivanium fogyott el, és nincs elég ahhoz, hogy hadjáratot indítson. Ha szerencsénk van, néhány lázadóbb lény nem hagyja ezt, és addig bőven van időnk megtervezni a bosszút.
- Hát igen. De Így ketten még mindig kevesek vagyunk. Meg aztán nem árt engem is felfejleszteni, csak nincs miből.
- Majd lesz miből, majd lesz.
Hát igen, itt vagyok én egy idegen bolygón fényévekre a Földtől, egy egyedi személyiségű, sokszor visszafecsegő robottal felszerelések, élelem, szövetségek nélkül. Biztos vannak jómadarak, akikkel érdemes lesz összeállni saját kis céljaink végrehajtásához. A kérdés, hogy hogyan és hol, és a legfőbb kérdés, hogy kivel/kikkel. Nem hinném, hogy a feral-lényekkel tudnánk most egyelőre kezdeni valamit felszerelés terén. Talán a törpök és a gnómok. Azok úgyis rendelkeznek olyan felszerelésekkel, melyek kelleni fognak.
Ha jól mondja Mirage, hogy ez a sárkány nem ártalmas ránk nézve, talán vannak ismeretei, és hasznát vehetnénk. Zseniális ötlet... ragyogó!
Elvigyorodtam.
- Mirage, azt hiszem támadt egy ötletem. Előbb meg kell bizonyosodnunk róla, hogy jó-e, vagy rossz-e a sárkány. Aztán, ha nem árt, akkor rávesszük őt, hogy szerezzen nekünk némi felszerelést a törpöktől és a gnómoktól. Mi nem mehetünk egyelőre közel hozzájuk miattad, de ő simán.
- ]Ez eddig oké, de mit tervezel a sárkánnyal, miután megvan az alap felszerelések, amik kellenének nekünk? - kérdezte kételkedve Mirage.
- Hogy mit tervezek utána? Semmit - adtam rá a választ. - Vagy ha nagyon ránk akaszkodna, elküldjük őt valahová messzire, és mire észbe kap, addigra mi már árkon-bokron leszünk.
- Kicsit jobban meg kellene gondolnunk ezt, hiszen szövetségesként még hasznát vehetjük.
- Igaz, igaz. Ha eljön az idő, akkor másra is használhatnánk.
Szerencsére túl messze van a sárkány ahhoz, hogy halljon minket, így bizalmasan beszélgethettünk a romfalak mellett. Senki se volt a közelben, ha meg igen, akkor is szólt volna Mirage. Ő érzékeli az élőlények hőjét. Bár van még mit megtervelnünk és átgondolnunk, és időnk is van bőven, úgyhogy vártunk tervszövögetés alatt, hogy mit csinál a sárkány, ha meglát minket.

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Szomb. 23 Nov. 2013, 14:27

Nem hagyott nyugodni a dolog. Miután kellőképp pihentek lettek a tagjaim, elindultam vissza Abyss városába. Kezdett rémleni, hogy mi lehetett a szag, amit éreztem. Mikor újra a romok közé értem, akkor jöttem csak rá. Az emberek által használatos fém anyagok, melyeket a robotok elkészítéséhez használnak. Azt éreztem.
Egy robot, vagy egy ember lehet a közelben, vagy csak az érzékeim csapnak be? Túl sok időt töltöttem el a finomítónál, ezért lehet, hogy már mindenhova az embereket, meg a robotjaikat képzelem. Be kell vallani, hogy utolsó finomítói kalandom után kissé paranoiás lettem, bár azt sem tudom igazán, mit jelent maga a szó. George mondogatta mindig, mikor azt hitte felfedeznek minket, és nem történt semmi.
Egy pillanatig nem tudtam, hogy mi tévő legyek, majd hallottam valamit. Mintha valaki hangját hallottam volna. Láttam, éreztem és hallottam is már. Ez nálam annyit tesz, hogy bizonyosan van valami, per valaki a közelben, mert, hogy mindhárom érzékem cserbenhagyjon egy nap alatt, az lehetetlen. Felfrissült fizikummal talán egyszerűbb lesz a rejtély felkutatása. Egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatnám a dolgot, de a körülmények arra utalnak, hogy megfigyelnek, ami még veszélyes is lehet a számomra. Latba vetettem tökéletes látásomat, de nem volt sok haszna.
Szinte lopakodva haladtam a romok között, aztán rájöttem, hogy felesleges, mert ha valóban megfigyeltek, valószínűleg azt is látják, hogy settenkedek. Biztos szórakoztató látványt nyújthattam, de van, mikor még egy tapasztalt, kezdő felfedező is hibázik. Picit megálltam gondolkodni. Rájöttem, hogy más taktikát kell alkalmazni ilyen esetben. Megmozgattam tagjaimat, hogy mennyire fáradtak, majd mély levegőt vettem, és elrugaszkodtam. Olyan gyorsan kezdtem ugrálni a romok között, hogy alig bírtam koordinálni magam. Egyszer-kétszer majdnem fejest ugrottam néhány oszlopnak.
Mikor már a szédülés végső határán voltam, leálltam az össze-visszaugrálással. Olyan beláthatatlan útvonalon haladtam, hogy azt sem tudtam eldönteni, hogy hova kerültem. Bár Abyss-t egyáltalán nem ismertem így ez nem volt annyira szokatlan. Gonosz tervem működni látszott. Mozgást hallottam a romok közül. Egy dologgal viszont nem számoltam. Rémes perifériás hallásom van. Hiába hallom a hangot, ha nem tudom pontosan, honnan jön. Vettem a legvalószínűbb lehetőséget, és szinte azonnal reagáltam. Teljes gőzzel futottam oda, de vakvágány volt. A nagy kavarodásban lehet, hogy elvesztettek szem elől. Ezt kihasználva újra osonni kezdtem. Tudtam, hogy mindezek ellenére nem lesz sikeres a lopakodásos terv, csak a gyomrom még nem állt készen a következő ugrálós mutatványra.
Ahogy haladtam előre, belegondoltam abba, hogy mi lesz, ha esetlegesen elijesztem a megfigyelőmet. „Aludhatok egy jót!” Gondoltam rögtön, s ez végszó volt a gyomorpihentetésre. Kicsit még vártam, majd újabb véletlenszerű irányváltásokból álló, gyors mozgási formát kezdtem alkalmazni. Gondoltam csak mozgásra bírom a rejtélyes alakot megint. Az emberek által használt hivatalos kifejezésmód az idők alatt kicsit rám ragadt. Előfordult egyszer-kétszer, hogy nem értették otthon, amit mondok.
Mivel a hivatalos típusú közlésforma elterelte a figyelmem, így sikerült telibe kapnom egy oszlopot. Mikor feltápászkodtam, egyértelműen hallottam valamit. Rossz térhallásom ellenére is, végre sikerült bemérnem a helyet. A lehető legóvatosabban közelítettem meg, és közben figyeltem a kiválasztott rom környékét, és minden apró rezdülést. Mikor a lerombolt épülethez értem, már egyértelmű volt, hogy megtaláltam, akit, vagy amit kerestem. Egy emberre, vagy egy robotra számítottam volna, ehelyett kaptam mind a kettőből egyet-egyet. Igen érdekes volt, ahogy álltunk egymással szemben…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Vas. 24 Nov. 2013, 18:52

Furcsa hangokat hallottam. A sárkány már nincs a helyén... akkor hol van?
Elővettem a pisztolyomat, Mirage pedig betárazta a maga ágyúit. Óvatos léptekkel előre mentünk felmérni a terepet. Illetve mentünk volna. Éppen hogy kijjebb értünk a romos épülettől, a sárkány egyik pillanatról a másikra megjelent a szemünk előtt. Meglepetésemben sikkantottam egyet, és ezzel megijesztettem pár egeret, akik rémülten menekültek el eddigi búvóhelyükről.

- Anya, Shadow hol van megint?
- Nem tudom, picikém. - felelte egy rövid hajú, csinos vonású nő, amint éppen egy laptopon jegyzetelgetett. Némi hallgatás után hozzátette. - Jó ideje eltűnik olykor-olykor. Nem nagyon szeret velünk lenni.
- Miért? - kérdezte a pici öt éves kislány. - Shadow utál engem, azért?
- Ugyan! - nevetett az anyja, majd megsimogatta a kislány gesztenye haját. - Miből gondolod, hogy utálna téged Shadow?
- Azért, mert amikor rám néz, akkor gonosz arcot vág.
- Judy, a robotok nem tudnak mimikálni, az enyém különösen nem. Ő maszkos és szemüvege van.
- De ha utál, akkor miért utál? Mert fél, hogy engem jobban szeretsz, mint őt?
A tudósnő mély hallgatózásba esett legalább két percig, mire szomorú tekintetét sikerült vidámabbá gyűrni. A kislányának nem tetszett ez a bánatos, mégsem őszinte tekintet.
- Shadow nem utál téged, kicsim. Tudod, mikor te még nem voltál, csak mi ketten voltunk. Nagyon sokat jártuk be a Földet együtt, de amikor te megjöttél, ő úgy érzi, hogy miattad nem tudunk ide-oda utazgatni.
- A robotok nem tudnak érezni, anyu. Te mondtad, hogy nekik mesterséges intellicángiájuk van, de nem tudnak olyat, mint a szerelmesek, hogy puszilkodnak.
- Hát igen... igaz...
- Akkor Shadow nem szeret engem, téged sem szeret. És én sem szeretem őt, mert nem tud szeretni. Ő is olyan robot, mint a többi nem szeretni tudó robotok.
Ezzel a kislány otthagyta meglepett édesanyját...


A sárkány nézett minket, és mi is őt. Fegyvereinket tartottuk felé elővigyázatosságból. Sose tudni, hogy kíváncsiságból, vagy aljas szándékból jött-e ide hozzánk, és hirtelen felbukkanásával a frászt hozza rám. Mirage majdnem lőtt is egyet. Roboti kötelessége, hogy megvédjen engem. Erre programozták, vagy pedig a köztünk kialakult már sokkal barátibb szál teszi. Még most is jól emlékszem napokkal ezelőtt tett beszédére: Robotok vagyunk, de nekünk is vannak érzéseink!

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Szer. 04 Dec. 2013, 23:16

Ledermedve álltam, és néztem a két szerzetet magam előtt. Nem tudom meddig tarthatott ez az állapot, de fejben szinte napok teltek el. Az ember, és a robot ugyanúgy mozdulatlanul álltak előttem, és mereven fogták rám fegyvereiket. Az ember minden bizonnyal nőstény, azaz egy nő lehetett. Mivel nekem a finomító-béli kalandom alkalmával volt lehetőségem megfigyelni a bizonyos egyedeket, így meg tudtam állapítani, hogy a nő még fiatal.
Szinte láttam magam előtt a raktárépület belsejét. Már át is éreztem azt a hangulatot. Furcsamód, kicsit hiányzott az a rövid idő, vagy csak George társaságához szoktam úgy hozzá, nem tudom. Sokszor gondoltam rá, hogy vissza kéne mennem, ám tudtam, hogy a halálba indulnék. Hiába volt logikus, és hiába tudtam, hogy nem tudnék tenni semmit, elképesztő bűntudat halmozódott fel bennem amiatt, hogy otthagytam a fiút. Ki tudja mit műveltek vele. Elmondásai alapján, aki a rendszerük ellen tesz, az kemény megtorlásban, esetenként halálig tartó kínzásban részesül.
Mikor ránéztem a nőre, mintha egy régi sebet téptek volna fel bennem, minek hatására kissé zavart lettem. Olyannyira, hogy a robotot látva hirtelen kétségbe estem, és megindultam. Majdnem felborítottam őket a lendületes megindulásommal. Lehet, hogy így is történt, nem voltam teljesen tisztában a körülöttem zajló eseményekkel. Egy rom mögött meggyőződtem arról, hogy magam vagyok, majd átgondoltam mindent. Az a kegyetlen erő, és brutalitás, amit azok a gépek okozni tudnak már nem egyszer hoztak nehéz helyzetbe. A raktárban eltöltött másfél hetem is nekik köszönhető. Kis híján a fogamat hagytam ott. Nem tudhattam, hogy mi lehetett a szándékuk a „vendégeimnek”, de ha ott nekem esett volna az a jókora robot, nem sok mindent tudtam volna kezdeni, főleg teljesen kimerült állapotban. A józanész azt diktálta, hogy nem kéne megtudni, hogy mi járatban vannak, és el kéne tűnni mihamarabb. Én viszont nem arról vagyok híres, hogy az eszemre hallgatok. A kalandvágyam, és az önfejűségem dominánsabbak hasonló szituációkban.
Arra jutottam, hogy lesz, ami lesz, megtudom, hogy ezek ketten, mit keresnek. Nem csak a kíváncsiság generálta bennem az elhatározást, hanem titkon reménykedtem benne, hogy valahogy információt kapok apró barátomról, vagy esetlegesen a segítségére is lehetek. Nehéz bevallanom saját magamnak, hogy majd halálra rémültem, mikor gondolataimba mélyedve megláttam a robotot. Mindig is nehezen vallottam be, ha féltem valamitől. Mivel már bekaptam egy-két ütést a hasonló, mechanikus testvéreitől, így még okom is volt rá. De egy kalandor sosem vallja be, hogy fél.
Büszkén, megemelt fővel indultam el. A legnagyobb higgadtság látszatát erőltetem magamra. Az igazság az volt, hogy a szívem majd kiugrott a mellkasomból, mikor kiálltam a főtérre. Leültem és vártam. „Készülj a legrosszabbra, és éld meg a legjobbat”, hangzott el a fejemben a mondat, amit apám hajtogatott mindig, mikor vadászni indult.
Felelevenítve ezt a régi emléket, sokkal körültekintőbben kezdtem bele a környék pásztázásába. Minden izmomat készenlétben tartottam, hogy ha kell, akkor gyorsan tudjak mozdulni. Készülj a legrosszabbra, azaz, hogy hamarosan egy heves küzdelembe fogok csöppeni, amiben nincs sok esélyem, de éld meg a legjobbat! Ki tudja? Lehet, hogy barátként hagyjuk el Abyss-t. De amíg ezek a dolgok nem tiszták, addig a legnagyobb óvatossággal kell mindenben eljárnom. Talán a tervem nem a legkörültekintőbb, de nem vagyok az a taktikai típus. Nem fogok nyakatekert terveken dolgozni, hanem egyszerűen felkínálom magam. Az, hogy mi történik azután, egyenes válasz lesz arra a kérdésre, hogy mik a szándékaik. Ha simán eltűnnek, akkor ez pusztán a véletlen műve volt, hogy összefutottunk, ha megtámadnak, akkor valószínű, hogy rám fáj a foguk. Én igazából abban reménykedtem, hogy előbukkannak, de nem lesz küzdelem.
Csak ültem, mint egy szobor, és vártam, hogy mi fog történni.

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Csüt. 02 Jan. 2014, 21:05

Úgy tűnt, a sárkány megijedt tőlünk, mint ahogy mi lepődtünk meg hirtelen megjelenésén. A fegyveremet kicsit lejjebb eresztettem, és figyeltem, mit csinál a sárkány. Nem tudhatom biztosan, de láttam a szemeiből, és ezért úgy éreztem, hogy talán egyszer már találkozott az én fajtámmal, vagy a fogságukba került.
A fegyveremet ettől függetlenül még nem mertem letenni. Talán csapda is lehet. De végül is én akartam utána járni, hogy nem veszélyes-e a sárkány, aki most nem tűnik se ennek, se annak, csak ott ül, és figyel ránk, mint ha tapsra várna. Fogalmam nincs, hogy mennyi ideig álltunk ott egymással szemben néma csendben, míg végül csak eszembe jutott a Mirage-al megbeszélt terv. Végül én kezdeményeztem a beszélgetést.
- Ki vagy és honnan jöttél? Ugye nem vagy éhes, vagy valami agresszív lény? Érted egyáltalán, amit mondok? Nem szeretnék összecsapni veled, és gondolom te sem. Végül is én és a robotom csak átutazóban vagyunk minél messzebb Vexonusztól. Vagy esetleg nekik dolgozol?
Hogy minek ennyi kérdés? Mert biztos akartam benne lenni, hogy valóban nem-e rossz sárkány ez, és akkor ha mégis baráti oldalt képviseli, akkor már szövögethetem tovább a terveimet.
Ám a sárkány valóban nem úgy tűnt, mintha támadni akarna, csak kíváncsian néz ránk. Lehet, hogy valóban nem rossz szándékú... vagy talán még csak egy fiatalabb példány, aki még nem olyan agresszív, hanem inkább felfedezi a világot, mielőtt képet csinálna róla. Néha vannak dolgok, amik után jobb, ha nem kíváncsiskodunk, mert abba könnyen beletörhet a fogunk, vagy legrosszabb esetben a koponyánk.
Végül leeresztettem teljesen a fegyveremet, ám Mirage még mindig fenntartotta biztos, ami biztos alapon. Egy lépést megtettem a sárkány felé, aztán ismét megszólaltam.
- Judy Noxia vagyok, gépész. Öhm... vagyis olyan kasztú lény, aki ilyen géplényeket irányít. A géplényemet, azaz a robotomat Shadow Mirage-nak hívják. Nem kell félned tőle, csak akkor támad, ha én is támadok, vagy bajba kerülök. De szeretnék biztosra menni, hogy te sem vagy éppen egy olyan lény, ami ártana nekünk. Ha így van, akkor könnyítsük meg ezzel mindkettőnk dolgát.
Aztán ölbe tettem a kezemet, és folyamatosan nézve a sárkány szemébe vártam, hogy mit reagál rá. Mirage addig nem fogja leereszteni a fegyverzetét, amíg meg nem bizonyosodik ő is, hogy nem kell tartanunk a sárkánytól.

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Vas. 19 Jan. 2014, 22:01

Még elevenen élt bennem a kaland emléke, melyben majdnem szitává lőttek olyasmi robotok, mint ami velem szemben állt. Nem voltam elragadtatva a fegyverek látványától, és meg kell mondanom, nem igazán voltam a helyzet magaslatán. Mint kiderült ez életmentő volt számomra, és az ember, robot páros számára is. Csupán egy elhamarkodott reflex, vagy egy enyhe támadó magatartás, és már kész is a konfliktus.
Bár még nem voltunk puszi pajtások, egy igen ígéretes párbeszéd vette kezdetét. Kezdetben egyoldalú monológként indult a dolog. Eddigi hallgatásomat az emberek előtt még nem tudtam megtörni. „Nem szeretnék összecsapni veled.” A mondat, mint egy kő esett le a szívemről. Nem tudom, mennyire megbízható az ember, de mivel azzal sincs tisztában, hogy egyáltalán értem-e, így nem tűnt logikusnak, hogy félrevezessen.
A robot rendületlenül tartotta felém a fegyverét. Miközben az ember beszélt, rápillantottam néha-néha. Érdekes volt, mikor megkérdezte, hogy a „vexonuszhoz” tartozom-e. Tudatában voltam a Vexonus jelentésével, ám a kifejezés ilyen módú használatával még nem találkoztam. Ez pusztán érdekesség volt. A mondanivalóból azt vettem le, hogy az ember szembefordult azzal, amit azok a katonák csináltak a finomítónál. Ez felettébb jó hír volt.
A „beszélgetés” kezdete konkrétan egy kérdészuhatag volt. Miután ezeket a kérdéseket feltette, csendben figyeltük egymást. A robot még mindig nem mozdult, az ember meg ugyan azt csinálta, mint én. Megpróbálta felmérni, kivel, mivel is találkozott. Ahogy megpróbáltam feltérképezni az emberi fajt eddigi ismereteim alapján, rá kellett jönnöm, hogy ez lehetetlen feladatnak ígérkezik. George, a katonák, a George-ot támogató öregebb női egyed. Csak belefájdult a fejem, amíg ezeket végiggondoltam.
A halk felmérés után, az ember kedvesebb hangulatú monológba kezdett. Bemutatkozása alapján ő maga Judy Noxia, a robotot pedig Shadow Mirage-nak hívták. Bár (a) Mirage még mindig rendületlenül tartotta felém a fegyvert, de Judy biztosított róla, hogy nem lesz baj.
Nos, egy ilyen gesztus után, a lelkiismeretem bánná, ha nem viszonoznám válaszommal a társalgást. Viszont azok az emberek, akikkel eddig találkoztam nem egészen voltak tisztában azzal, hogy a kommunikáció oda-vissza irányba működik. Fel voltam rá készülve, hogy valószínűleg meglepetést fogok okozni, de a gondom azzal volt, hogy kezdjek bele. A Földről érkező, ezen a világon teljesen idegen lény, mint az ember… Valahogy még a gondolataim is zavarosak voltak. De végül csak rábírtam magam.
- Az én nevem Ma’alsinassi. De talán úgy könnyebb, hogyha csak Nassinak szólítasz. – mondtam kissé bizonytalanul. – Talán még könnyebb lesz a dolgunk, ha már az elején leszögezem, hogy én sem akarok semmiféle konfliktust. Az igazság, hogy már sokat tapasztaltam a robotok, és a technológia világából, így Mirage mi voltja sem ismeretlen a számomra. – büszke voltam magamra, hogy ezt így tisztáztam, ám nem igazán tudtam, hogyan tovább. – Nos… Hát én nem a beszédemről vagyok híres, de szerintem egy-két információcsere egyikünk számára sem lehetne rossz. – kaptam hírtelen ötleten.
Nem tudhattam, mi lesz ennek a találkozásnak a haszna, vagy éppen vesztesége, de egy ilyen alkalmat kár lenne elhalasztani. Továbbra is ülve, mosolyféle grimaszt vágva vártam a választ.

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Csüt. 06 Feb. 2014, 16:41

- Ma'alsinassi? - kérdeztem vissza a nevét simán. Ezeket a típusú neveket és szavakat nagyon gyakran használtam már még a kiképzésem során is, így nem esett nehezemre kiejtenem egy ilyen nevet. Úgy tűnik, ez a sárkány korábban már találkozhatott a magamfajtákkal. Talán fogságban volt, vagy valami.
- Rendben van, akkor Nassinak foglak szólítani, ha neked az jobb - mondtam végül, és eltettem a fegyveremet, amint már megbizonyosodhattam végleg arról, hogy korábbi fajtársával ellentétben ez a kis fiatal példány itt még a légynek sem ártana, hacsak nem önvédelemből csinálna akármit. - Mirage, le a fegyverekkel, most már nincs mitől tartanunk.
Mirage így is tett, leeresztette az ágyúját nyugalmi állapotba, és hátrált egy lépést mellőlem, hogy nekitámaszkodjon még egy ép falnak. Egy ugrásnyi pillanatban felültem az egyik romfal tetejének szélére keresztbe tett lábakkal, és felmértem tetőtől talpig a sárkányt. Úgy látszik, nemcsak ártalmatlan, nagyon kíváncsi természete lehet, hogy így képes odajönni valaminek vagy valakinek a közelébe, hogy közelebbről is lássa saját szemeivel. Nos, ami a kíváncsiságot illeti, azt néha nem árt visszafogni, mert a felfedezősdi néha igen nagy veszélyekkel jár. Hogy osszunk meg egymás között némi információt, ez is a puszta kíváncsiságnak köszönhető? Érdekes ez a sárkány. Szeretne tudni dolgokat, legalábbis én szerintem. Nekem ez még kapóra is jöhet a jövőben, főleg, ha egyszer Silas emberei ellen kell felvonulnom valami puccsal vagy nyilvános harccal.
- Szóval tudni akarsz dolgokat? És miről, a Vexonuszról? - kérdeztem tőle. - Hát jó, ha tudni szeretnél dolgokat, én kész vagyok megosztani veled bizonyos információkat, amiket ha úgy látom jól, hogy elmondhatom. Tehát akkor mi mindent szeretnél tudni? Kérdezz bátran!

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: Abyss   Szomb. 15 Márc. 2014, 22:31

Nos, Judy, láthatólag nem volt annyira meglepve a személyemtől, aminek kifejezetten örültem, mert így jóval könnyedebb értelmes társalgást kialakítani. A hangulat oldódott még egy keveset, mikor a jókora robot is leeresztette a fegyverét. Mikor megtette, kissé jobban átfutottam, mivel, vagy kivel is akadtam össze. Amikor legutóbb robotokkal volt dolgom, csak az öklüket tudtam tanulmányozni amint püfölnek. Igen érdekes teremtmények voltak, vagy, ahogy George fogalmazott, szerkezetek.
Egy mesterségesen létrehozott gép, ami képes egy élőlény tulajdonságait produkálni. Kicsit még hitetlenül álltam a dolog előtt, de igencsak érdekesnek találtam. Mikor már elegendő időt töltöttem el a bambulással, akkor tudatosult bennem, az ember utolsó mondata. „Kérdezz bátran!” Na ez olyan volt számomra, mikor kiskoromban, több nap után elém vetették az ételt. Ugyan azzal a mohósággal kezdtem kutatni a gondolataimban, ugyanis, amiért korábban az életem kockáztattam, az egy apró lépésnyire van előttem, új formában.
- A vexonus... - kezdtem hangosan töprengeni. Gondoltam egybe összeszedem a kérdéseimet, hogy ne hagyjak ki semmit, és az új információk birtokában kérdezhessek még mást is. - Tulajdonképpen mi is az a vexonus? Erről a bizonyos fogalomról, még mindig nincsenek pontos ismereteim. Eddigi tudásom szerint, valami Silasról, és valami Nivaniumról van szó, de még mindig homályos a számomra, hogy is működik a dolog. Itt van ez a háború is. A szörnyűségek, és az áldozatok hírét folyamatosan hallani lehet, de hogy ezek, hogy is zajlanak, rejtély a számomra. Lehet, hogy csak tapasztalatlan vagyok, de jobb tudni, mivel fogok szembe kerülni, minthogy ajtóstul rontson rám, ha eljön az ideje.
Különösképp összeszedtem magam megfogalmazás terén. Nem engedhettem meg magamnak, hogy eddigi csendes, háttérben meghúzódó magatartásom elrontson egy ilyen remek lehetőséget arra, hogy értékes információkkal legyek gazdagabb. Mikor átgondoltam, rájöttem, hogy bármi kérdésem akad még, azt csakis a válasz ismeretében tudom csak feltenni.

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Abyss   

Vissza az elejére Go down
 

Abyss

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mystery World Szerepjáték :: Játéktér :: Abyssion területek-