2123

A Föld már nem létezik. Az emberek most egy Benope nevű bolygót akarnak elvenni az őslakóktól, a Kriptidektől.
Készen vagy arra, hogy megmentsd a bolygót, vagy hogy elfoglald az emberiségnek?
Döntsd el, s harcolj!


 
PortálPortál  HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | .
 

 Bronzpikkely

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Bronzpikkely
Vexonus
Vexonus

Hozzászólások száma : 28
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 30.
Kor : 27

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
110/500  (110/500)
Elem/Kaszt: Sötét

TémanyitásTárgy: Bronzpikkely   Szomb. 30 Nov. 2013, 11:29

Név: Bronzpikkely
Faj: Ophidian
Nem: Hím
Elem: Sötét
Frakció: Vexonus
Kor: 25

Kinézet: 2 méter magas, nem túl izmos, de nem is túl nyeszlett, farkának hossza arányos magasságával. Szemei sárga színűek, testét barna színű pikkelyek fedik, néhol fekete folttal, kivéve az állkapcsa alját, és a nyaka elülső részét, ahol világosbarnák, és puhábbak a pikkelyek. A hagyományos Ophidian öltözetet viseli, némi változtatással: fém kar nélküli mellvértet hord, ami a mellkasát takarja csak, ágyékát pedig egy rövidnadrágféle és egy ágyékkötő, hasát semmi sem óvja. Mindig van a nyakában (Avataron pont nem látszik) egy medál, benne a felesége és kislánya képével.

Jellem: Egykor egy kedves, elbűvölő és békeszerető Ophidian volt, ám családja halála és a korrupció teljesen megváltoztatta: Kegyetlen és bosszúálló lett, aki elkötelezett kitartással vadássza le az Abyssion katonáit, nemtől és kortól függetlenül. Ha elkap egy katonát, akkor azt minél lassabb és fájdalmasabb módon öli meg, hogy szenvedjen, s a könyörgés se hatja már meg. Szabad idejében a családjával eltöltött idejének perceit idézi fel magában, miközben egy fa árnyékában gyönyörködik a tájban. Lelke mélyén igen depressziós, néha az öngyilkosság is elgondolkodtatja.

Képességek
Fantomfájdalom:
Szemei ekkor vérvörösen felizzanak, s legalább 10 szint/1 ellenfélnél (játékosok esetében csak 1) akkora fájdalom keletkezik minden ok nélkül, hogy azok 2 körig nem bírnak megmozdulni a fájdalom okozta bénultságtól. Elitekre és Élőhalottakra nem hat természetesen, a bénultság elleni gyógyítókkal is lehet semlegesíteni képességét. A képesség hatásának elmúlása után 2 kört kell várni a következő használatig. A képesség erejét a családja elvesztéséből eredendő fájdalom táplálja.

Előtörténet
Hogy hol születtem? Nem tudom. A szüleim? Nem ismertem őket, hisz árva voltam. Már a kikelésem előtt eltűntek. Sokuk szerint a hárpiák ragadták el szegény szerencsétleneket. Amikor kikeltem, egy másik párral találtam szembe magamat. Halkan gügyögtem nekik, mire a nőstény kézbe vett, hogy felmelegítsen, ami jól esett nekem, s hozzábújtam. Ők neveltek fel, igen jól körülmények között. Mindent megkaptam tőlük, ami kellett egy magam fajtának, szeretettel tanítottak, és óvtak. Akkor büntettek persze, amikor valami rosszat csináltam, például amikor 6 éves koromba ráírtam a Rendészeti Központ ajtajára nagy betűkkel, hogy Őrszem bácsi álla akkora, mint Kőpáncél feneke. Hehe, de régen is volt az már. Megérte az elfenekelés Őrszem ábrázatáért, amikor meglátta a feliratot. De ezen kívül csak apróbb csínyeket követtem el. A mágiát nem igen tanultam, mert úgy éreztem, nincs rá szükségem. 16 évesen már az Őröknél dolgoztam az Északi Résznél. Mint minden jó katona, én is segítettem a szegényeket, amiben kellett. Néha a saját ebédemet adtam oda egy gyereknek, hogy ne éhezzen aznap. Nem egyszer kerültem összetűzésbe Őrszem egyik csicskájával, Sziklatőrrel, egy Drekain-al, mert az állandóan megkeserítette a szegények életét azzal, hogy mindenüket elvette adó néven, s állandóan be akart feketíteni.

Mikor 20 éves voltam, jött egy nagydolog az életembe: a szerelem. Egy éjszaka éppen járőröztem a nyomornegyedben, mikor egy női sikolyt hallottam. Gyorsan odarohantam, mert akármi lehet. Be is igazolódott: egy Nimfát akartak megerőszakolni a banditák. Ezen bedühödve nekik támadtam, s egynek sikerült betörnöm az orrát, ami miatt mindketten elmenekültek. Amikor felsegítettem a hölgyet, akkor láttam, milyen gyönyörű: kecses alkata törékenynek mutatta, haja, mint az aranyló nap sugarai, szemei, mint a tiszta ezüst…
- Köszönöm uram! – Isteneimre, a hangja… Egyszerűen szép volt! Nem, nem szép… hanem gyönyörű!
- Sz-Szívesen. – Alig bírtam megszólalni, annyira beleremegtem belül a hangjától… Végig el voltam pirulva, miközben hazakísértem, és kérdeztem, hogy mi járatban volt erre ilyen későn. Kiderült, hogy éppen a szegényházba ment volna segíteni valami miatt. Mondtam neki, hogy akkor reggel segítek neki, aminek nagyon örült. Azóta kitartóan udvaroltam neki, s küldözgettem neki a szerelmes leveleket, bár nem bíztam meg abba, hogy viszonozni fogja, hisz ők a félgólemeket szeretik. Egészen a Szívek Napjáig… Az embereknél ez a Valentin napot jelenti, de nálunk nem abból áll, hogy csak ezen a napon szeressük a párunkat: Ezen a napon találhatják meg a Kriptidek életük párját. Reggel egy nagy fa egyik ágára kirakunk egy fa szívet, amin a nevünk van, és ha estére valaki másnak a neve van a helyén, akkor megvan. Én is kiraktam a fa szívemet. Meg is jelöltem az adott ágat, hogy felismerjem. A sok munka miatt csak este tudtam visszajönni. Már mindenki elvitte onnan a fa szívét, csak az én ágamon maradt. Arra számítva, hogy az én nevem lesz a fa szíven, odamentem, és felfordítottam. A szívem majdnem megállt abban a pillanatban, ugyanis az volt rajta, hogy Kristályvirág. De ki volt az?
- Szia, Bronzpikkely… - Ismerős volt ez a kedves, csilingelő hang. A nimfa volt! Biztos kileste, hogy melyik ágra rakom, és aznap kicserélte a szíveket. Mielőtt megkérdeztem volna, hogy miért, a nimfa, azaz Kristályvirág megadta a választ egy csók formájában… Abban a pillanatban tudtuk egymás érzéseit a másik iránt. Szerettük egymást, s ez volt a legfontosabb jelen pillanatban. A házában pedig több is folyt egy csóknál… Az volt életem legszebb éjszakája… két év után össze is házasodtunk, és rá fél hónappal megtudtam, hogy Kristályvirág kisbabát vár. Mindenkinek ilyen tökéletes boldogságot kívánok, aki valaha is szerelmes lesz, hisz ennél csodálatosabb dolog nem történhet meg akárkivel!

„A sorsnak két arca van: az egyik egy odaadó teremtéssé, aki megadja neked azt, ami boldoggá fog tenni téged, a másik pedig egy kegyetlen szörnyé, aki elveszi azt, ami a legfontosabb neked…”

Már egy éve voltam házas Kristályvirággal, aki megszülte az édes kislányunkat, aki félig Ophidian, félig Nimfa lett, a neve pedig Zafírvölgy. Olyan bájos teremtés volt, pont, mint az anyja… Ám ezt a boldogságot kitépték belőlem. Éppen szolgálaton voltam, amikor értesítettek minket, hogy megtámadtak egy lakókörletet… Még hozzá azt, ahol én is laktam a családommal. A többiek nem láttak még olyan gyorsan futni, mint akkor. Alig bírtak utolérni, ami érthető volt, hisz a családomról volt szó! Amikor odaértem, akkor láttam, hogy a támadók nem variáltak: mindenkit megöltek, aki ott élt. És az én házamról is látszott, hogy betörtek oda is. Oda akartam rohanni, de Sziklatőr elém állt.
- Menj innen! Ez az IGAZI katonák dolga!
- Nem érdekel a véleményed rólam, takarodj! – Félrelöktem, hogy a házamhoz érjek. Valamit kiabált egy másik magasabb rangú Katona, Össztűz, de nem hallottam. Berontottam a házamba, és... Azt hittem megáll a szívem ott helyben… A kislányom ott volt a bölcsőjében, kibelezve…
- Ne… Istenem, a kislányom! – Alig bírtam visszafogni a könnyeimet. Majd vérfoltokat vettem észre a lépcsőn. Talán Kristályvirág él még, gondoltam naivan. Felrohantam a lépcsőn, miközben Őrszemék mentek be megnézni, mi van itt. A hálószobában megtaláltam a párom. Istenem, a kedvesem…! Ott feküdt az ágyban, brutálisan kivégezve! És minden jel arra utalt, hogy meg is erőszakolták előtte!
- Ne… Ne! NEEEEEEEE!!! – Fakadtam ki, miközben odarohantam, és a karjaimba vettem a testét. Próbáltam kétségbeesve felkelteni, de a lelkem tudta, hogy hiába próbálom… A többi katona felrohant az üvöltésre, és azt látták, hogy magamhoz ölelem a feleségem holtestét, miközben patakokban folyik a könny a szememből. Egész Eterniában elterjedt a sokkoló hír. Mindenkit azt érdekelt, hogy ki képes megölni egy nőt és az alig pár hónapos kislányát. De a nyomozást nem kezdhettük el, mert valami oknál fogva Sziklatőr elintézte, hogy egyből döglött akta legyen belőle. Még Őrszem sem értette, hiszen el sem kezdtük a nyomozást. De engem nem izgatott, hogy lezárták már most az ügyet, sőt, ez jobban hajtott. Ki akartam deríteni, ki volt ez az elmebeteg, aki megölt mindenkit ott, és a családomat! Egy teljes hónapig kerestem a nyomokat a lakókörletben, de amit végül találtam, minden egyértelművé tett: Sziklatőr szarvából egy darab. Ezer közül is felismerném, hisz Sziklatőré egyedi színű volt. Egyre több nyom utalt Sziklatőrre, ami elegendő volt, hogy egyértelmű legyen: vagy benne volt a támadásban, vagy ő maga vezette. Magnus Ezredes parancsára letartóztatták és bíróság elé vitték Sziklatőrt. Szilatőr hiába próbálta védeni magát, minden bizonyíték egyenesen ráutalt, amit nem tudott megcáfolni. Minden jól állt. Miután a bíró és az esküdtszék visszatért, a bíró kijelentette az eredményt:
- A vádlott ártatlan!
- MICSODA?! – Kérdezték a katonák, és Őrszem is. Nem akartam elhinni! Hogy lehet ártatlan, mikor a családom temetésére is úgy jött, mint ha nem temetés lenne, hanem a megkoronázása?!
- De bíró uram, minden nyom Sziklatőrre utal! – Próbálkozott Össztűz.
- Nem fejeztem be! – Szólt rá a bíró. – Bronzpikkelyt pedig halálra ítélem Kristályvirág és Zafírvölgy megölésért, valamint a nyomok meghamisításáért!
- MI VAN?! – Őrszem ennél a pontnál már leszedte volna az állát, már ha nem lett volna odanőve. Teljesen lesokkolt a dolog, majd mérgembe ezt vágtam a bíró fejéhez:
- MAGA KORRPUPT GAZEMBER! LÁTJA, HOGY SZIKLATŐRRE UTAL MINDEN, ÉS MÉG ENGEM ÍTÉL EL?!
- Így jár az, aki nem bír a vérével, gyilkos! – Gúnyolódott Sziklatőr. A bíró meg mérgébe elvitetett azonnal. A katonák azonnal tudták, meg én is, hogy Sziklatőr lefizette a bírót, de mikor lépni akartak, a bíró azzal fenyegette őket, hogy ha nem felejtik el az egészet, őket is halálra ítéli. 3 hétig szenvedtem a börtönbe, mert állandóan az járt a fejembe, hogy Sziklatőr elintézte, hogy megöljék a családomat, és még én kerültem miatta börtönbe… folyton sírtam, majd eljött a kivégzésem napja. A hóhér jött értem.
- Gyere! Itt az idő! – El is cibált. Ám nem a kínzóterembe, hanem egy titkos alagúthoz. Ránéztem a hóhérra, aki ennyit mondott:
- Tudok mindent rólad. Menj, állj bosszút Sziklatőrön. – Ez bőven elég volt nekem, hogy megtegyem, amit már rég a fejembe vettem…

Éjszaka mentem Sziklatőr lakóhelyéhez, ahol leütöttem, majd elvittem nagy nehezen a régi házam pincéjébe, ahol már mindent előkészítettem. Azt akartam, hogy szenvedjen ez a dög! Épp magához tért, mikor a naplójába éppen olvastam, hogy ő maga irtotta ki a családomat…
- Nocsak Sziki, felébredtél?
- Bronzpikkely…? – Még kába volt, majd észrevette, hogy le lett láncolva. – Azonnal engedj el!
- Nem. – Mondtam neki ridegen. – Hisz el sem kezdtem a büntetésedet! – Itt akkora pofont adtam neki, hogy eltört az orra. – Mindent tudok! Benne volt a naplódba is! Te ölted meg a családomat, te öletted meg a banditákkal mindenki mást is a lakókörletben, mert nem bírtad elviselni, hogy neked sose lehetett párod, mert egy egóista seggfej vagy, mint Őrszem! De veled ellentétbe ő megtartotta a gerincét! Most megtudod, milyen kínokat élt állt a családom miattad!! – És megkezdtem a hosszú, fájdalmas kínzását. Hiába üvöltött, hála neki már senki nem volt ott, hogy megmentsék. Miután egy teljes óráig kínoztam, elővettem egy szerkezetet, melynek Virágzó Körte volt a neve. Nos, nem akarok belemenni a részletekbe, de a lényeg, hogy belülről okoz fájdalmat a szétnyíló pengékkel…
- NE, KÖNYÖRGÖK, NE!! – Sírt Sziklatőr, azt remélve, hogy megkímélem már, mikor meglátta a kínzóeszközt.
- Mi a baj, nem élveznéd? – Kérdeztem gúnyolódva. – De az persze élvezetes volt, mikor megrontottad a feleségem, he? – Majd behelyeztem az eszközt a helyére, miközben Sziklatőr keservesen ordított. De amikor kioltottam a pengéket, velőtrázóan visított, mint akit megerőszakolnak. Élvezet volt hallani, amint üvölt, miközben elvérzik. Ott hagytam a tetemet elrohadni, hiszen nem érdemel meg egy temetést sem a rohadék. De nem csak Sziklatőrrel végeztem így, hanem a bíróval is… Az is visított, mint a vágásra szánt disznó… De mivel ő befolyásos ember volt, a korrupt emberei veszélyes bűnözőnek nyilvánítottak ki, így el kellett hagynom Eterniát. Ettől kezdve nem hittem az igazságban, mivel az nem is volt. Csupán korrupció, ami széttépte a lelkemet, mert mikor szükségük volt rám, oda szaladtam segíteni, de amikor nekem kellett, börtönbe vetettek, és a családomat is elvették tőlem! Minél erősebb akartam lenni, hogy minél többet öljek le belőlük, még a Sötét mágiát is ezért tanultam ki, amivel minél több katonát öltem le, miközben üldöztek! 25. évemet töltöttem be, mikor megjelentek az Emberek, hogy elfoglalhassák a bolygót. Ahogy sok Kriptid csatlakozott Silashoz, aki a Vexonusnak nevezett banda vezetője volt, úgy csatlakoztam hozzájuk én is. Nekem az Abyssion birodalom ellenség volt. Megölték azokat, akiket szerettem, s azt vetették börtönbe, aki az igazságért harcolt. Most megízlelhetik a bosszúmat! Ha kell, egyesével szedem le az úgy nevezett igazságnak minden egyes harcosát, s ha Benope Silas uralma alá kerül, nem lesz irgalom egyiknek sem! RESZKESSEN MINDENKI A BOSSZÚ HARCOSÁTÓL!

_________________
Pontozás, Felszerelés:
 


Miért számítson mások élete annak, akitől a korrupció elvette a szeretteit?
Szín: #FF3300 (én)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Lánghullám
Isten
Isten

Hozzászólások száma : 34
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.

Karakterlap
Szint: ???
EXP:
0/0  (0/0)
Elem/Kaszt: Tűz

TémanyitásTárgy: Re: Bronzpikkely   Kedd 03 Dec. 2013, 10:49

Üdvözlet!

Elnézést a várakozásért, vizsgaidőszakon vagyok túl. Az előtörténetet ELFOGADOM!

Első pont, hogy pontozd karakteredet. Minden Karakter 10 pontot kap, amit az alap statra oszthat. Íme a sötét elemű Kriptidé:

Élet: 1
Erő: 0
Célzás: 0
Kezelés: 0
Állóképesség: 0
Gyorsaság: 2
Spec. Képesség: 2

Ne csüggedj, ha nem olyan, amit te szerettél, hiszen minden szintlépésnél kapsz 5 pontot.

Ezen kívül kapsz kezdő felszerelést is (ezeket a nyakadon lévő bőrövbe teheted be mágiával):
1x Kezdő Kard (+1 Erő)
1x Kezdő Vért (+2 Páncél)

Kezdő vagyonod pedig 70 Szféra.

Itt megcsinálhatod az adatlapodat.

_________________
Istenek vagyunk! Az a dolgunk, hogy példát mutassunk és népünket megvédjük mindazoktól, akik ártanak! És amely emberek és árulók bántalmazzák vagy gyilkolják a népem, szenvedjék meg ugyanazt a sorsot... ÉGJENEK EL A TŰZ HARAGJÁBAN!!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Bronzpikkely

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mystery World Szerepjáték :: Adatbázis :: Előtörténetek :: Elfogadott előtörténetek-