2123

A Föld már nem létezik. Az emberek most egy Benope nevű bolygót akarnak elvenni az őslakóktól, a Kriptidektől.
Készen vagy arra, hogy megmentsd a bolygót, vagy hogy elfoglald az emberiségnek?
Döntsd el, s harcolj!


 
PortálPortál  HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | .
 

 Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Bronzpikkely
Vexonus
Vexonus

Hozzászólások száma : 28
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 30.
Kor : 26

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
110/500  (110/500)
Elem/Kaszt: Sötét

TémanyitásTárgy: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Csüt. 05 Dec. 2013, 18:42

Az egyik Erdő közepén kaptam el egy újabb „igazság osztót”. Az nem érdekelt, hogy mindössze 16 éves volt, hisz a kislányomnak sem hagyták meg akkor az életét. A kis szerencsétlen egy tőrrel akart szembeszállni velem. Nem sok időbe kellett, mire levágtam a kardommal a kezeit és a lábait. Próbált elmászni, de nem hagytam. A hátára léptem. Megragadtam a tőrét, a hátába állítottam a közben visítozó katonának, és végighúztam a hátán, majd kitéptem egy csigolyáját, és végül otthagytam szenvedni. Mivel a torkába döftem a kést, már csak hörögni tudott a nyomorult. Tudom, hogy ha Vexonus-ként járkálok az Abyssion-i birodalomban, akkor megölnek, ha elkapnak, de eddig nem sikerült. Bolondok… Este aztán visszamentem az átmeneti táborhelyemhez, ahol megsütöttem egy pár patkányt, amit elkaptam a vadászat során. Nem túllaktatóak, de még mindig jobb, mint a semmi. Ahogy ettem, zajt hallottam. Biztos voltam abban, hogy valami állat, de azért megnéztem. Egy ember volt. Majd később láttam a másik ösvényen még egyet. Ez is ember volt, csak lány. De éreztem rajtuk az Abyssion birodalomnak az undorító szagát. Nem Vexonus-iak voltak, így halniuk kell. Gondoltam, hogy a férfi egyed erősebb lesz, úgyhogy azzal kell előbb végezni, mert ha a lányt támadom, elkezd sikoltozni, az én káromra. Így a fiút ölöm meg előbb. Óvatosan a bozótosba bújtam, majd vártam a megfelelő alkalomra, hogy lankadjon a figyelme. Akár mi is fog történni, egyiküknek legalább halniuk kell, hogy lássák a Korrupció emberei, hogy még élek, és van okuk félni éjszaka, mikor alszanak. Ahogy elnézem, nem lehet túl erős, főleg amilyen nyamvadtul néz ki.

//nem támadok még//

_________________
Pontozás, Felszerelés:
 


Miért számítson mások élete annak, akitől a korrupció elvette a szeretteit?
Szín: #FF3300 (én)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Yoshida Haru
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 29
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 23.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
300/500  (300/500)
Elem/Kaszt: Medikus

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Csüt. 05 Dec. 2013, 19:28

Már a sokadik virágot tépem le, majd teszem a vörös borítójú füzetem lapjai közé. Fogalmam sincs milyen növény, a külseje alapján írok néhány sort, adok neki egy sorozatszámot, majd amint végeztem tovább indulok. Jobb híján ezzel kell beérnem, frissen úgysem tudom még megvizsgálni a talált növényeimet, megfelelő felszerelés híján, ezért nem is töröm magam azzal, hogy gyökerestül szedjem ki.  Már egy ideje leszálltunk, és még most is elkápráztató, milyen sokszínű és érdekes ez a bolygó. Igaz, hogy az emlékeim a földi életről már csak halványan vannak meg, de merőben különbözik a két világ egymástól. Az állatok, a növények, a környezet teljesen más. Vajon a földön is lett volna lehetőség, arra, hogy egyszer az élet olyan legyen mint itt? Vagy talán volt, is csak az emberiség felbukkanása tönkretett mindent? Erre a kérdésre bizonyára csak akkor tudnék választ találni, ha lenne egy időgépem... Semmi esetre sem hagyhatom, hogy Silas és társai elpusztítsák ezt a bolygót, mint ahogy azt a másikkal tette az emberiség. Ezekben a percekben is valahol hatalmas nirvanium farmok épülhetnek. Kitudja mennyi időnk van, mire mindent sivatag borít... Annyira belemerültem a gondolatmenetembe, hogy fel sem tűnt, beesteledett. A nap lassan eltűnt a horizonton, és már csak a csillagok világították az utam, habár ez kicsit túlzás, ugyanis még egészen könnyen lehetett látni. Egyre csak szaporodtak a fák, és a bokrok és nőttek, egy erdősebb vidékre érkeztem. A terület adottságaiból kiindulva, itt nehéz lenne táborhelyet készíteni, és nem tudhatom miféle élőlények élnek itt este. Talán jobb lenne, egy fán tölteni az éjszakát... a fejem egy jókora fa irányába fordítottam, végigmértem a méretes törzsén, végül arra a következtetésre jutottam, hogy az én képességeimmel lehetetlen, hogy felmásszak rajta. Tovább indultam, a táborhelyen már biztos aggódnak értem, amiért nem érkeztem vissza. Nem is értem, hogy gondolhattam, hogy eddig elkószáltam. De a szerencse rám mosolygott, a távolban fényt láttam, biztosan egy menedékhely. Már csak az a kérdés, hogy kinek a menedéke. Abyssion, vagy Vexonus? Az ember sosem lehet elég óvatos. A tempómon lassítottam, óvatosabban kezdtem sétálni, a kitaposott ösvény szélén, közel a fákhoz kezdtem lépkedni. Amikor már elég közel voltam, hogy tisztán láthassam, mi felé is közeledek, egy üres tábor képe tárult elém.
- Tábortűz... - halkan ugyan, de végül mégis kimondtam a szavakat. Nem lenne jó ötlet közel menni, amíg ki nem derül, kinek a területére léptem be. Idegesen csúsztattam a helyére a szemüvegem, semmi kedvem sincs egy fa mögött ácsorogni.

_________________
színem: weed
Pontok felszereléssel együtt:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Nagoyaka Kiyoshi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Oct. 28.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
130/500  (130/500)
Elem/Kaszt: Mesterlövész

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Csüt. 05 Dec. 2013, 20:05

Amiután csatlakoztam az Abyssionhoz, megkellett szoknom, hogy együtt kell dolgoznom másokkal. Még mielőtt bárki is félreértené: a véleményem nem változott az emberekkel kapcsolatban, még mindig hazugoknak gondoltam őket, de úgy éreztem egyedül nem bírnék semmit se tenni Silas ellen, bármennyire is nehéz beismerni. Épp a sátramban üldögéltem, a legújabb puskámat vizsgálgattam, nem volt új, nem volt tiszta, nem volt még csak különleges sem, de a régi töröttnél jobban megfelelt a célra. Múltkor széttörtem az egyik patkány fején, amikor közel jött, és kifogytam a lőszerből. Aztán megparancsolták hogy keressek meg egy idióta medikust aki elkóborolt. Természetesen teljesítettem a kérésüket, ha már beléptem a szervezetbe. Elindultam északra, állítólag arra indult el füveket szedni. Kezdett esteledni, fegyveremet erősen szorítottam a kezemben, a biztonság kedvéért. Gondolatok nélkül, üres tekintettel haladtam a kitaposott útvonalon, különösebben nem érdekelt a helyzet, még mindig nem voltak céljaim, Silas megfékezése, a Vexonus kiirtása is csak egy mellékcél volt. Még mindig nem tudtam, mi az én utam, amit járnom kell amíg élek, már ha tényleg létezik ilyen. Kitudja? Ebben a világban már semmi sem igazi. Minden hamis. A barátság. A szerelem. A kapcsolatok. Benope talán még tiszta volt, míg az emberi bolondság be nem szennyezte, de akkorra már csak a Kriptidek lelkében élt a rend. Végül tábortűzre lettem figyelmes, gyanítottam, hogy megtalálom a keresett személyt, viszont nem voltam benne, az is megfordult a fejemben, hogy ellenséges tábor, ezért készen álltam arra, hogy támadjak. Lassú, óvatos léptekkel haladtam, aztán megláttam a lányt, tudtam hogy ő az akit megkell találnom, látásból már ismertem, többször is összefutottam már vele a pihenőhelyen. Leengedtem a kezem, fegyverem visszaraktam a hátamra, aztán megragadtam a lány karját és elindultam vissza.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Bronzpikkely
Vexonus
Vexonus

Hozzászólások száma : 28
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 30.
Kor : 26

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
110/500  (110/500)
Elem/Kaszt: Sötét

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Pént. 06 Dec. 2013, 20:09

A fiú megindult a lány felé, valószínűleg, hogy elcibálja onnan. Itt az alkalom. Mint egy tigris, úgy ugrottam ki a bozótosból, és kíséreltem meg belevágni a fiú hátába, miután elrúgtam a lányt mellőle. Azt ráérek a fiú után is.
- Remélem, készen állsz a halálra, korrupt patkány! – Sziszegtem a fiúnak, miközben a lányt s megkísérlem megsebesíteni, ha netalán megpróbálkozna egy támadással, vagy segíteni a fiúnak. Az utóbbin látszott, hogy egyáltalán nincs képben, de hát mit csináljak, ha minden hozzá hasonló zombi agyatlan. A lány is egy nyámlila féreg volt, semmi egyéb.
- Hogy őszinte legyek, katonákat vártam, nem egy idióta zombit, meg egy nebáncsvirágot. – Gúnyolódtam rajtuk. – De remélem sikítozni fogtok mind a ketten, amikor megkínozlak titeket egy alapos gyakorlás után… - Közben vártam, mit fognak lépni. Kettő egy ellen kicsit nehéz, de talán megbirkózom a helyzettel, hiszen nem Elit katonák ezek. A kislányom is talán nagyszerű harcos lett volna, vagy odaadó papnő, mint az anyja. De az ilyenek nem adtak mind a kettejüknek esélyt, és ezért fizetni fognak. Még ezek is. Megkísérlem a fiú lábába döfni a kardomat, s az alapján meghatározni az erejét, hogy miképpen harcol, már ha tudja egyáltalán, mi az a harc. Egy katonát is úgy öltem meg, hogy az idióta nem tudott konyhakést sem fogni. Én meg szeretek előtte harcolni az ellenfelekkel, mielőtt természetesen megkínzom és megölöm őket. Ezek is csupán a bosszúhadjáratom következő áldozatai lesznek, hogy megcsonkított testük és megkínzott lelkük majd még jobban a rémálmokba kergessék a korrupt társaikat, és hogy mikor már eléggé félnek kilétemtől, lecsaphassak rájuk.


Élet: 15/15; Páncél: 2/2

_________________
Pontozás, Felszerelés:
 


Miért számítson mások élete annak, akitől a korrupció elvette a szeretteit?
Szín: #FF3300 (én)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Yoshida Haru
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 29
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 23.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
300/500  (300/500)
Elem/Kaszt: Medikus

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Pént. 06 Dec. 2013, 20:41

Vártam a sötétben, nagy csend, néhány kistestű éjszakai állat hangja hallatszott, miközben motoszkáltak az avarban, de semmi több. A tűz lágyan lobogott, teljes fénnyel ragyogta be a picinyke táborhelyet, nem lehet túl messze a tulaja, ha még egy kicsit várok, biztosan visszatér. Mögülem egy halk koppanás hallatszott, majd hirtelen megragadta valami a kezem, hangos sikoltozásba, és a szabad kezemmel kapálózni kezdtem. Megfordultam, és nagy könnyebbség volt, hogy nem egy szörnyeteg támadott meg. Egy fiú állt velem szemben akit már többször is volt szerencsém látni kisebb Abyssioni táborokban, illetve a városban.
- A szívbajt hoztad rám. Soha többé ne kerülj mögém ilyen hirtelen! - szidtam meg. Azonban még mielőtt sikerült volna befejeznem a mondatot, az egyik bokor megrezzent, majd egy óriási dolog ugrott ki belőle. Ismét sikoltozni kezdtem, a fiú biztosan nem érthette mi a hirtelen rémületem oka. Hevesen mutogatni kezdtem, nem jött szó a számba, nem tudtam kifejezni magam, mit szeretnék. Minden olyan gyorsan történt, de mégis perceknek értem meg ezt a pár másodpercet, ami alatt mindez leforgott. Nem tudtam mit kellene cselekednem, a fiú aki még mindig a karomat fogta, próbáltam ellökni magamtól, lehetőleg egy bokor irányába. Reméltem, hogy nem késtem el vele, és sikerül megmentenem a felé közeledő kardtól. Azonban nekem már nem volt időm félreugrani, ezért a kriptidnek sikerült fellöknie. Úgy zuhantam a földre mintha egy tehetetlen falevél lennék. Fogalmam sincs mit tehetnék, én nem harcra vagyok szakosodva, de még így is fölényünk van, kettő az egy ellen.
- Katonákat? - kérdeztem vissza. - Itt valami félreértés van! Én növényeket gyűjtök, nem akarok veled harcolni, én is Abyssioni vagyok. Barát. - próbáltam kimagyarázni magam a helyzetből, reméltem, hogy hisz nekem, hogy nem akarok harcolni vele és lenyugszik. - Biztos vagyok benne, hogy nyugodtan is meg tudjuk beszélni a dolgokat, esetleg a tábortűz mellett... teát szürcsölgetve... - nem értem miért ilyen dühös, ráadásul még modortalan is. Semmi oka nincs rá, hogy így viselkedjen. Habár kirázott a hideg attól amit mondott, főleg a kínzásos része. Remélem csupán egy félreértésről van szó. A földön ülve próbáltam a kezemet az oldaltáskám irányába kezdtem tolni, ahol a szikémet tartom. De nem húztam elő, nehogy megtörjem a bizalmat amit próbálok felépíteni, még semmi sincs veszve.

_________________
színem: weed
Pontok felszereléssel együtt:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Nagoyaka Kiyoshi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Oct. 28.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
130/500  (130/500)
Elem/Kaszt: Mesterlövész

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Pént. 06 Dec. 2013, 21:11

Először kapálózni, majd sikoltozni kezdett, csak másodpercek után jött rá, hogy én is az Abyssion tagja vagyok. Persze azonnal leszidott, hogy többet nem csináljak ilyet, de nem túlzottan érdekelt. Mivel medikus volt, jobb benyomást sikerült keltenie nekem, valamennyire jobban „tiszteltem” a medikusokat, ők életüket adták volna a társaikért, de mivel parancsolgatott, ez a gondolat el is szállt. Bár…lehet hogy a nők ilyenek. Csend volt, viszont valamiért úgy éreztem valaki figyel. Már többször is támadt ilyen érzésem, amióta Benopeon tartózkodtam, gyanakvásomat próbáltam elnyomni azzal, hogy biztos a légkör, vagy valami más gyakorol ilyen hatást a szervezetemre, ami felruházza ezt az érzést, de akkor biztos voltam abban, hogy nem tévedek. Egy bokor megrezzent, tudtam, hogy támadás ért. A lány odébb löktem, puskámmal célozni készültem, viszont túlságosan tapasztalatlan voltam ahhoz hogy időben letudjam reagálni a helyzetet: bár gyorsan odafordultam, és a fegyveremet is időben emeltem de a testem megrezzent, nem voltam képes elsütni, és addig az ezredmásodpercig odaért hozzám. Kezemből kirepült a puska, majdnem fel is estem, az árvaházban elsatnyult izmaim nem bírták megtartani a becsapódó súlyt, a csontjaim voltak azok, amik nem voltak képesek visszatörni. Pengéje belevágott a karomba, ha nem ragadtam volna meg időben a kezét, valószínűleg le is hasítja a baloldalt elhelyezkedő fontos végtagomat. Nem lepett meg. Az életben engem már nem bírt semmi sem meglepni, vagy megrémíteni. A szemem előtt haltak meg a patkányszüleim, gyermekek döglöttek éhen előttem, egész életemben hazudtak nekem, mi lephetett volna meg?
Minden másodperc óráknak tűnt, az agyam csak kattogott, mi közbe ő csípős szavakat vágott hozzám. Nem volt ember. Kriptid volt. Elmosolyodtam. Nevetségesnek találtam, hogy tökéletesen megjósoltam Benope jövőjét. Már láttam is magam előtt, ahogy a saját bolygólyukat elpusztítják a kriptidek, Silas mellett, aztán ismét egy újabb bolygót keresnek, és végtelen ismétlődés. Véleményem változott a kriptidekről, azokról a lényekről, akikről azt gondoltam, elméjükben még lakozik egy kis rend: Nos. Tévedtem. Rájöttem, az emberek bolondsága mindent utolér, és felemészt, nincs menekvés, az egész univerzumnak a sorsa a pusztulás, amíg fent van ez a borzalmas nép! Próbáltam lehiggadni, inkább eltekintettem a gondolatoktól és átváltottam a cselekvésre. Rúgásommal eltaszítottam magamtól az undorító lényt, majd felkaptam a puskám, céloztam egy pillanat alatt, majd elsütöttem a ravaszt. Újra és újra. Újra és újra…ÚJRA ÉS ÚJRA, ÚGY AHOGY AZ UNIVERZUMNAK LESZ VÉGE…!...Újra…és újra. Kék szemeimben őrültség rejlett, csak lőttem és lőttem, minden dühömet beleadva, mintha az egész emberiség lenne előttem, mintha az igazságtalanságot, a hamisságot kellett volna elpusztítanom, úgy soroztam meg a rohadék lényt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Bronzpikkely
Vexonus
Vexonus

Hozzászólások száma : 28
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 30.
Kor : 26

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
110/500  (110/500)
Elem/Kaszt: Sötét

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Szomb. 07 Dec. 2013, 16:18

//kiírnátok, hogy mennyi az HP-tok és a páncélotok? Köszönöm előre!//

A fiú megragadta a kezem, mielőtt a karját levágtam volna. A lány mondatai felingereltek.
- Barát? BARÁT?! – Üvöltöttem már. – AZ NEM A BARÁTOM, AKIK OLYANOKNAK DOLGOZIK, AKIK HAGYTÁK, HOGY EGY KORRUPT SEGGFEJ MEGÖLJE A CSALÁDOMAT, ÉS MEGPRÓBÁLJON TÖNKRETENNI VELE FÉLTÉKENYSÉGBŐL!! – Ez miatt nem figyeltem a fiúra, aki ellökött és tüzelni kezdett a puskával. Szerencsére azt nem lehetett gyorsan újratölteni, ezért el tudtam ugrani minden lövés elől, sőt, egyszer a lány elé álltam, hogy mikor elugrok, azt sebezze meg. Azonban egy így is elkapott, alaposan megsértve az oldalamat. De nem fájt. Ez a fájdalom nem volt elviselhetetlen ahhoz képest, amikor elvesztettem a családom. Ezek sose fogják tudni, milyen érzés az, amikor kibelezik a gyereküket, és megerőszakolják a párjukat, mielőtt megölik. Szegény Kristályvirág biztos Sikoltóvá vált, és most Istenek tudják csak, hol bolyong az örök nyugalomra esetleg rám várva… De most ezt a kettőt kell megölnöm, hogy a túlvilágon szenvedjenek majd a Rendészet bűneiért. A bozótosba ugortam, hogy ne lássa, hol vagyok, és onnan ellopakodtam megint a fiú mögé, majd egy erőteljes harapással megpróbáltam eltörni az egyik karját, hogy ne tudja használni a fegyverét. Akárhogy is lesz az eredmény, elugrok előlük, és dühösen sziszegek rájuk, jelezve, hogy ha kell, holtamig fogok harcolni, csakhogy megöljem őket, és a pokolba küldjem őket is.
- Remélem, hogy a pokolban majd élvezni fogjátok a társaitok társaságát, mert hamarosan mentek a többi után! – És megrohamoztam megint a fiút, közben figyelve arra, hogy a lány ne lepjen meg a támadásaival, úgyhogy azt megint félrelöktem az útból, ha netalán bepróbálkozna.


Élet: 13/15; Páncél: 0/2

_________________
Pontozás, Felszerelés:
 


Miért számítson mások élete annak, akitől a korrupció elvette a szeretteit?
Szín: #FF3300 (én)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Yoshida Haru
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 29
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 23.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
300/500  (300/500)
Elem/Kaszt: Medikus

TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   Vas. 08 Dec. 2013, 11:40

Próbáltam felkelteni a fiú figyelmét, hogy valami közeledik, amit szavak nélkül nem volt könnyű ugyan, de végül sikerült. Majd a felbukkanó gyíkemberre próbáltam hatni, hátha megérti, hogy nem mi vagyunk a gonosztevők. Általában sikerrel jártam, ha szavak erejéhez kellett nyúlnom, és jobb belátásra térítettem vele az embereket. De most más volt a helyzet, hiába állítottam, hogy az ő oldalán állunk, hiába próbáltam nyugtatni a fiút, hogy ne tegyen semmi meggondolatlant. Olyan mintha a szavaim süket fülekre találtak volna, végül dühösen rám förmedt, sőt egyenesen ordítani kezdett az orphidian katona. Én éreztem kellemetlenül magam, sőt a szavaimnak súlya volt, lesütöttem a szemeim, a földet néztem egy pillanatig. Neki is nehéz élete volt, akárcsak nekem, vagy a többi embernek aki az űrhajón élt.
- Ez nem igaz! Én nem dolgozok senkinek, csupán szövetségbe léptem az Abyssionnal, hogy megállítsuk együttes erővel Silas és embereinek bolygóelpusztító hadjáratát. - válaszoltam, az iménti kirohanására. - Nem tudom mi történt veled a múltban, nem ismerlek, de ne érezd úgy, hogy csak veled igazságtalan az élet! Hozzád hasonlóan én is átéltem azt az érzést. Tudom milyen amikor egy pillantás egy barátra akár az utolsóvá válik. Amikor önfeledten beszélgetsz vele, majd órákkal később arra kérnek, hogy felejtsem el a létezését! - A fiú aki jött, hogy visszavigyen a táborba, szótlanul állt, és szó szerint végignézte ahogy felé rohan, és karjába mártja kardját. A látvány nem rázott meg, hozzá voltam szokva a vér látványához, szerencsére a srác gyorsan reagált, és megmentette a kezét. De mintha valami elpattant volna a fejében, a korábbi kifejezéstelen arcán széles mosoly húzódott, ellökte magától a férfit, és fegyvert emelt rá.
- Ne! Ne lődd le! - kiáltottam felé, azonban már késő volt, tüzet nyitott. Most már szinte lehetetlen, hogy ebből jól jöjjünk ki. Nem fogja megérteni, hogy csak önvédelemből tette amit tett. Jó néhány puska dörrenés hangzott fel, a zajra néhány madár is kirepült a fákról. Szerencsére a nagytestű lény kitért a legtöbb elől, de ami meglepett, hogy hirtelen előttem termet. Először nem értettem miért, majd amikor láttam, hogy a fiú ismét célba veszi rögtön megértettem. A saját társammal akar lelövetni. Elsápadtam, és sietve bukfenceztem arrébb a lövéstől. A bukfencből olyan gyorsan felálltam amilyen gyorsan csak tudtam, és a fiú felé rohantam. Ismét eltűnt az ellenfelünk, a bokrok levelei megrázkódtak, veszélyes lenne elmozdulnunk innen.
- Megpróbálom jobb belátásra bírni, ez pedig nem fog működni ha ész nélkül támadod. - súgtam oda a fiúnak, közben az egyik bokorból kiugrott és úgy tűnik ismét a fiút támadja. - Spectral shield! - kezeimet magam elő tartottam, és egy átlátszó kékes színű pajzsot emeltem magunk köré, mielőtt még beérkezne a támadás. - Nem fog sokáig tartani, addig amíg lehet töltsd újra a fegyvered, ha mégsem sikerül megértetnem vele magam. De ne öld meg semmi esetre se! - ismét halkan szóltam a fiúhoz, nem akartam, hogy az ellenfelünk is hallja.
- Fejezd be, beszéljük meg nyugodtan! Biztos vagyok benne, hogy csak egy félreértésről van szó! - kiáltottam oda a támadónknak, remélve, hogy jobb belátásra téríthetem.

élet: 25
Páncél: 0
képesség aktiválva

_________________
színem: weed
Pontok felszereléssel együtt:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely   

Vissza az elejére Go down
 

Haru és Kiyoshi Vs Bronzpikkely

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Nagoyaka Kiyoshi
» A két cuki kislány, Haru és Saya
» Nagoyaka Kiyoshi újratöltve (Aida Atsumori)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mystery World Szerepjáték :: Kiegészítő játéktér :: Küzdelmek-