2123

A Föld már nem létezik. Az emberek most egy Benope nevű bolygót akarnak elvenni az őslakóktól, a Kriptidektől.
Készen vagy arra, hogy megmentsd a bolygót, vagy hogy elfoglald az emberiségnek?
Döntsd el, s harcolj!


 
PortálPortál  HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | .
 

 [Kaland] A Télatya bajban!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Szomb. 18 Jan. 2014, 22:12

Télfülű elmesélte az Ophidianok történetét, és így már világos volt a gyíkemberek története. Kígyóemberek? Sokkal inkább gyíkokra hasonlít a fél társaságuk, nem inkább kígyóra, ha már van egy pár lábuk, amivel olyan szépen el tudtak szaladni a páncélos férfitől, nyomukban Jimmy Jimmel.
Ekkor Mirage bosszankodások sorozatát kezdte sorolni, ugyanis belelépett egy igen nagy állati kakába lépett bele. Teljesen megdöbbentem... egy robot képes lenne figyelmetlenül belelépni egy szó szerint nagy rakás... szerencsétlenségbe?! Bár nem szokása francnál és basszuskulcsnál rondább szavakat mondani, de arisztokratikus, kényes nyafogása még így is megríkathat egy csapat törékeny kisgyereket.
- Kicsit jobban is odafigyelhetnél legközelebb, Mirage, de legalább szerencséd lesz, mivel sárga ez a dolog - vigyorogtam a robotomra cinkelődve.
- Ne szédíts ki a világból, légy szíves! - bosszankodott Mirage. - Még a végén meggondolom magam, ledoblak titeket a vállamról, és úgy itt hagylak titeket, mint a sicc! Aztán majd sírhattok, ha pont számítanátok a segítségemre! Ha kellenék, akkor én bizony nem leszek ott, hogy kihúzzalak titeket abból, amibe most beleléptem, és...
- Jó, elég lesz a dührohamból - paskoltam meg a fejét. - Nem szeretném, ha miattad elveszítenénk a következő Kirinünk nyomát.
A robotom még mindig bosszankodott, de abban egyetértettünk, hogy fogja be végre a száját, mert elijeszti a Kirint a közelünkből, ha itt van valahol.
Lecsúsztam Mirage válláról, és félguggoló állásba érkeztem a földre. Közelebbről is meg akartam nézni azt a dolgot a földön, már ami maradt belőle, mivel egy része egy időre felkerült a hülye robotom lábára (azóta letörölte egy farönk oldalába, aminek néhány ott élő pocok nem igazán örült, és ezt ki is fejezték azzal, hogy mogyorókkal dobálták meg). Örültem volna neki, ha egy Kiriné lenne, de rá kellett jönnöm, hogy ez bizony nem egy Kirin-kaki. Ráadásul tény, hogy nem egy kicsi lény a Télatya szánhúzója, de azért nem lenne képes akkorát tojni. Benne lévő anyagokból ítélve legalább növényevőé lehet, és nem rég lett kiprodukálva.
Hamarosan meg is tudtuk, hogy melyik növényevő csinálta ezt. Nem messze tőlünk egy hatalmas szarvas lépkedett. Akkora egy fenséges állat volt majdnem faméretű agancsaival, hogy még Mirage simán meglovagolná. Azt hiszem ő a lombos erdő királya... de ha összetalálkozna azzal a hatalmas oroszlánfélével, ami elől egyszer el kellett menekülnöm, akkor bizony lenne félnivalója. Szerencse, hogy az a hatalmas bestia dzsungeles környezetben él, ha jól láttam.
Egy darabig nézegettük a békés állatot, de aztán eszünkbe jutott, hogy meg kell keresnünk egy Kirint. Csendes lépkedéssel magára hagytuk a fenséges rőtvadat, és folytattuk a kutatást délebre. Azt hiszem, véletlenül az óriásszarvasnál hagytam el az utolsó fűcsomót, amit a a következő megtalált Kirinnek tettem félre...

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Yoshida Haru
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 29
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 23.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
300/500  (300/500)
Elem/Kaszt: Medikus

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Hétf. 20 Jan. 2014, 14:44

Viszonylag hamar visszajuttattuk Télatyánk Félénket. Meglepően könnyen ment, semmilyen akadályba nem ütköztünk. Közelebbről megnézve sokkal kecsesebb állat a Kirin mint egy egyszerű földi ló. Viszont remélem, hogy következőnek valami könnyebben elkapható példánnyal akad össze az utunk. Sőt az sem ártana ha hasonló gyorsasággal történne meg mint most is. Hagytam a döntési lehetőséget Nassira, végül is legutóbb én javaslatomra indultunk el az északi irányba és szó nélkül követett és még csak meg sem kérdőjelezte a döntésem helyességét. A kérdésre adott választ nem siette el, és ugyan nem is adott közvetlen választ rá, hanem inkább egy újabb kérdéssel válaszolt. Meglepett a kérdése. Megráztam a fejem nemleges választ adva neki.
- Umm Csak nem arra gondolsz, hogy elvinnél a hátadon? - kérdeztem vissza mosollyal az arcomon, habár talán elég lett volna az is, hogy "igen benne vagyok repüljünk!", vagy valami ehhez hasonló válasz is. Biztosan kényelmesebb lenne a kicsit félénk sárkánynak is, és nem kellene válaszadással törnie magát. Vártam a reakciójára, majd ha legalább rábólintott megpróbáltam felküzdeni magam a hátára, és egy olyan pozíciót felvenni ami mindkettőnk számára kényelmesnek bizonyul majd. Illetve az elhelyezkedésem úgy alakítani, hogy a szárnyainak ne legyenek útjában a lábaim. Elég kellemetlen lenne, ha emiatt vagy akár a súlyomnak köszönhetően el sem tudnánk indulni. Végleges elhelyezkedésem valami olyasmiként nézhetett ki mintha egy hercegnő próbálná megülni a lovát. Mindkét lábam a jobb oldalára ereszkedett le, hála annak, hogy szoknyát vettem fel, ezért kicsit kényelmetlenre sikerülne a megülése. - H-Ha túl nehéz vagyok szólj, és mehetünk gyalog... - pirultam el és húztam félre a fejem, habár elég kis eséllyel figyelhette a reakcióimat. Amint felszálltunk, próbáltam úgy kapaszkodni, hogy ne okozzak neki fájdalmat, óvatosan fontam keresztül a karom a testén. Szemeim eleinte zártan, majd hamarosan résnyire és végül egészen kinyitottam, félelmem hamar tovaszállt és inkább a tájra koncentráltam olykor-olykor hangot is adva neki mennyire lenyűgöz fentről a világ. Annyira belemerültem a táj figyelésébe, hogy nemcsak a kirinekről hanem az elénk kerülő dolgokra sem gondoltam és az utolsó pillanatban vettem észre, hogy egy csapatnyi madár mellett mentünk el elég szorosan, és legnagyobb meglepetésemre az egyik hangot is adott idegességének, azonban nem gágogás formájában, hanem sokkal inkább értelmes szavakkal.
- Waah! Ez beszél! - kaptam fel a fejem, hangomról érződik a meglepődés - Ez a valami tényleg beszélt! Ezek szerint a kirinek is tudnak? - kérdeztem vissza sokkalta halkabban mint korábban, talán csak egy költői kérdés volt, nem is gondoltam komolyan... kitudja... - Szerintem ereszkedjünk alacsonyabbra, ilyen magasságból nem biztos, hogy kiszúrjuk az elkószált Kirineket.

_________________
színem: weed
Pontok felszereléssel együtt:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Szomb. 25 Jan. 2014, 17:21

Megérzéseim nem hazudtoltak meg. Haru kezdeti óvatossága, majd a felszállás utáni a hangok, amiket hallatott, elárulták, hogy nem gyakran volt ilyen élményben része. Kezdetben a legnagyobb óvatossággal szeltem az eget, de ahogy az lenni szokott, pár kilométer után már nem bírtam magammal, és a szokásos tempót és stílust felvéve szabtam tovább. Utasomat talán nem is zavarta, egészen addig, míg azok az átkozott kacsák fel nem bukkantak… megint. Nem szeretem a kacsákat, mert folyton kötekednek. Ez alól ez az eset sem volt kivétel. Kissé zavarba ejtő volt a helyzet, ugyanis nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy ezeket a vitákat utas is végignézi.
Nem akartam belekeveredni a szokásos vitába, így csak repültem tovább a hegy irányába. Füleltem, ahogy tudtam, de hallottam semmit a hegy lábánál. Áldottam az Isteneket az ötletemért, hogy gyorsabb úton jöjjünk, mert az út gyalog órákig tarthatott volna, és feleslegesen tettük volna meg. Az ember kimondta, amire gondoltam, és megkezdtem a leszállást. Mikor már mindenkinek a lába az avart taposta, akkor jött el az idő, hogy önként átadjam a stafétát. Az én tervem, csak a repülés erejéig volt megtervezve, hogy mi lesz utána, fogalmam sem volt. Nem volt ötletem arra, merre, vagy hogyan tovább. Aztán eszembe ötlött, hogy jelenlegi tartózkodási helyünktől nem messze volt egy nagyobb tó, ami megfelelő hely lehet egy szomját oltó kirin számára. Arra is megfelelő, hogy valaki, vagy valami elkaphassa. Reménykedtem benne, ha van ott delikvens, akkor azt mi fogjuk elkapni.
- A közelben van egy tó. Arrafelé talán sikerrel járunk. – osztottam meg a nézeteimet kis társammal, majd még egy kicsit vártam, hogy mit válaszol a tervemre Haru.

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Napkelte
Isten
Isten

Hozzászólások száma : 328
Hírnév : 2
Regisztrált : 2013. Jun. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : Valahol

Karakterlap
Szint: ???
EXP:
0/0  (0/0)
Elem/Kaszt: Fény

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Szer. 29 Jan. 2014, 16:49

OFF: elnézést kérek a késésért, sok volt a dolgom.

ON:
Judy, Mirage és Télfülű:
Dél fele haladtok. eddig minden csendes és békés volt, ám amikor 200 métert tettetek meg, éles sikítást hallotok.
- Az egyik Kirin az! - rémüldözik Télfülű. Gyorsan oda is értek Mirage segítségével, és bizony azt látjátok, hogy egy Kirin, a nyakhám szerint Hullócsillag egy fekete alapon vörös csíkos farkassal (Árnyfarkas) harcol. Örültök, mikor Hullócsillag elrúgja a farkast a közeléből hátsó lábaival, csakhogy a ragadozó felvonyít, amitől nem csak a Kirin rémül meg, de a farkas társai is előjönnek... méghozzá a legközelebbi árnyékokból, összesen 5 darab!

Judy, írd le, ahogyan harcoltok a farkasokkal, és legyőzitek, ám a csata alatt könnyebb sérüléseket szereztél (-5 HP) Valamint azt is írd le, hogy vitted vissza Hullócsillagot Télatyához, miután rájöttél, hogy Hullócsillag azért nem menekült el, mert fájt a lába egy befúródott kő miatt, amit te kiszedtél, s ezzel elnyerted a Kirin bizalmát.

Haru és Ma'alsinassi:
Ti a tó fele mentek, ami Kelet felé van. A tó szépen csillogott a napfényben, ráadásul olyan tiszta volt a víz, hogy minden gond nélkül inni lehetett volna belőle az embereknek is. Jó hír, hogy itt két Kirin is van, név szerint Vándor és Alkonyat! Rossz hír viszont, hogy Alkonyat minden jel alapján (amit Télatya a kora miatt valószínűleg nem vett észre) elleni fog, de segítség kell neki! Amikor Vándor meglát titeket, fújtatni kezd, és kaparja karmaival a földet, így jelezvén nem tetszését, hogy ott vagytok.

Írjátok le együttes megbeszélés után (PÜ-be), hogy miképpen bizonyítottátok be Vándornak, hogy Télatya oldalán álltok, és hogy segíteni akartok Alkonyatnak, majd azt is, hogy segítettetek a nősténynek világra hozni az ennivalóan édes kiscsikóját, aki miután felállt, kíváncsian néz titeket. Jutalmatok nem csak az, hogy elnyertétek a két Kirin bizalmát, és visszavihetitek Télatyához, hanem az is, hogy ti nevezethetitek el a csikót közös megegyezéssel. A lényeg, hogy a névnek köze kell lennie a télhez illetve a karácsonyhoz.

_________________
"LIDÉRCÉJ, ELÉG LEGYEN! Azzal nem oldunk meg semmit sem, ha az Emberek szintjére süllyedünk, és lemészároljuk őket ész nélkül, mint ahogy ők minket!"

Vendégek ide tehetik az oldaluk bannerét, cserében tegyék ki az ő oldalukra a miénket.

Színkód: #CC9933
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://mystery-world.hungarianforum.net
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Szomb. 01 Feb. 2014, 11:09

Miután magunk mögött hagytuk a hatalmas hímszarvast, semmi olyan izgalmas nem történt, mint a vexonuszi Ophidianok visszatérése Jimmy Jim élén vagy ilyesmi. Éppen arról beszélgettem keresés közben Télfülűvel, hogy milyen volt a karácsonyi szokás a Földön, mikor erőteljes csengettyűzés mellett sikoly hangot hallatott valami állat. Mikor Télfülű felkiáltott, már tudtuk, hogy az egyik elkóborolt Kirin az, akinek a segítségére kell sietnünk, mert talán életveszélyben van.
Mire odaértünk, addigra a Hullócsillag névre hallgató Kirin (tisztán láttam a nevét a nyakhámján) egy ügyes lovas mozdulattal elrúgta a farkast. Úgy tűnt, mégsem kellett neki nagy segítség, úgyhogy már csak annyi lett volna a dolgunk, hogy valahogy meggyőzük a lényt: mi csak jót akarunk neki és vissza akarjuk vinni a Télatyához.
Sajnos a dög nem távozott, ellenkezőleg vonyítani kezdett, mire öt újabb társa megérkezett. Ha jól értettem, néhányuk morgások közt mézesmázosan megjegyezte, hogy én milyen finom hús vagyok, és legalábbis pont annyi van benne, mint a Hullócsillagban, a Télfülű meg nem is lenne elég a fél fogukra sem, olyan kicsi. Tennünk kell valamit, mielőtt a rémült Kirint elfogják vagy megölik, és lassan mi is a levesbe kerülünk. Hogy Mirage-al mit akarnának csinálni, kérdéses. Legalább tőle egy kicsit tartani kezdett egy-két jószág közülük...
- Télfülű, a Kirint vezesd biztonságos helyre, majd mi elintézzük valahogy Mirage-al az ordasokat - adtam az utasítást, és ha Télfülű engedelmeskedett és leugrott Mirage-ról, rögtön nekimentünk a farkasoknak. Mirage-nak és nekem egy emberként 3-3 farkasember jutott. Hogy Mirage miként vette fel a harcot ellenük, arra nem figyeltem, mert éppen a magaméval foglalkoztam. Ahogy ennek a háromnak nekimentem, képességemmel belehasítottam az egyik oldalába, majd még ki is rúgta ma lába alól a talajt. Nos, ő könnyű préda volt, de a másik kettő már nem annyira. Egyikük kihasználta, hogy hátul álltam neki, így a karmával odavágott nekem. Francba, jobban kellett volna rá figyelnem... illetve nem szabadott volna ész nélkül egyszerre három ellenfélnek nekifutni, ha még csak ki se találtad, miként térj ki támadásaik elől, vagy kiszámíthatatlanabb módon rajtuk üssél.
Még jól vagyok, de ha néhány újabb sérülést bekapok, akkor már aligha lesz elég erőm megvédeni Télfülűt és Kirint a farkasfalkától. Most így utólag, miközben két oldalról támadó dögtől bukfenceztem el, kitaláltam egy ötletet.
Elég közel itt volt egy szakadék, amire keresztbe ráborult egy vékonyabb farönk. Azon én még óvatos egyensúllyal át tudok menni, de ezek már nem. De ha mégis, akkor... hát próbaszerencse!
Hátraarcot csináltam, és futni kezdtem. Ezek meg ész nélkül követtek a szakadék irányába. Nagyon gyorsak voltak, ezért muszáj volt olyan gyorsan és szlalamosan futnom, amennyire csak bírtam, nehogy még idő előtt elkapjanak. Pont sikerült még úgy elérnem a fahidas szakadékot, hogy még öt méterrel messzebb voltak tőlem, de még így is már a farönk szélén álltak, mire már elértem a félutat óvatos egyensúllyal. Aggodalmas pofával kapaszkodtak a farönkön. Úgy tűnik, akrobatikában mégsem olyan jók, mint amilyen gyorsak. Most vagy soha, kihasználhatom a lehetőséget. Megfordultam velük szemben, és kihúztam a pisztolyomat.
- Ezen a hídon nem jöhettek át! - harsogtam Gandalf legepikebb jelenetéhez híven, és belelőttem pár sorozatot a fa közepébe, mire az elkezdett beszakadni alattunk. Az utolsó pillanatban sikerült megragadnom a szakadék oldalába lógó masszív gyökeret, ám a farkasok nem voltak ennyire szerencsések. Nyüszítve zuhantak a mélybe... még szerencse, hogy nem túl erős sodrású folyóba zuhantak, így legalább egy karácsony előtti időszakot nem könyvelhettem úgy el, hogy megöltem valakiket. Bár igaz, már öltem, de csak önvédelemből.
Nagy nehezen sikerült a szakadék falán felmásznom a tetejére. Más utat kellett találnom, hogy visszajussak. Hmm, ott van egy másik farönk, egy sokkal erősebb...
Mirage közben ütötte-vágta és lőtte a farkaskomákat, de azok is állták még a sarat. Túl gyorsak voltak ahhoz, hogy kikerüljék az ágyúlövedékeket. Végül némi leleményességgel Mirage felkapott egy kidöntött fát, amivel baseball-osdit játszott. A farkasemberek jól meglepődtek, mikor suhintott egyet, és elütötte mindegyiket a horizontba.
- *DUCK! - kiáltotta Mirage.
Pont akkor értem vissza, mikor bemutatta, mit tud az amerikai játékból.
- Jó, hogy nem csinálsz hazafutást, ahhoz túl messze vagyunk a Földtől - vigyorogtam incselkedve. Az utolsó farkas, akit elsőre kiütöttem, nagy nehezen felállt, majd visszavonulót fújt. Nem hallottam újabb vonyítást, ami azt jelentette, hogy most már nem fogják visszadugni ide a képüket. Ezek szerint errefelé csak hatan voltak.
- Jól vagy, Judy? - kérdezte Mirage.
- Csak egy karcolás a hátamba, de semmi komoly... csak kifáradtam fene nagy iramban - mondtam fáradt legyintéssel. - Na és ti jól vagytok Télfülű?
- És az nem is érdekel, én hogy vagyok?!
- Ugyan már, mire rajtad ejtenének egy sebet is karmokkal és késekkel ezek a kutyák, addigra ők sérültek volna le százszor, így nem aggódom miattad.
- Télatya legalább sokkal jobban kedvesebb hozzád képest.
- Nah, ezek szerint már nem félünk tőle?
- Most fejezd be inkább a piszkálódást, és csinálj valamit a Kirinnel, mert mintha baja van a lábának.
- Hadd nézzem csak...
Elsősegélynyújtásra kész voltam, de kiderült, hogy csak egy kő fúródott a lábába. Nem volt könnyű kihúzni, de csak sikerült valahogy kicibálni azt a vackot. Jutalmam ezért némi hálás arcnyalogatás, amit egy kedves fejsimogatással viszonyoztam. Nagyon kedves és aranyos lények ezek a Kirinek. Bár lenne egy ilyen jó hátasom.
Azért fertőtlenítettem és bekötöttem a kis sebet a lábába, hogy kibírja addig, amíg eljutunk Télatyához. Megint Mirage-ra hárult a feladat, hogy vigye gyengéd fogással. Kicsit messzebb voltunk Télatyától, mint előző alkalommal, így hosszabb volt az utunk, amíg eljutottunk. Hála az égnek ezúttal semmilyen kakába nem lépett bele Mirage!
- Megjöttünk, itt van Hullócsillag is! - szóltam Télatyának, mikor visszatértünk hozzá, a szánt szerelő manóhoz és a két eddig megkerült Kirinhez. Már csak kettőt kellene megtalálni, de remélem, már megtalálták őket Nassiék is. Tényleg, hol lehetnek ők? Remélem, nem esett semmi bajuk.
Hullócsillagot végül letette Mirage, így Télatyára bíztuk őt is a lábán keletkezett seb miatt. Amíg vártunk az ezúttal már nem remegő robotommal a többiekre, nekiestem ellátni a magam sérülését.

*Duck = Nem csak kacsát jelent angolul 'mórikában, olyankor is szokták mondani, mikor le kell bukniuk a többieknek, hogy az a bizonyos valami ne találja el Very Happy

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 


A hozzászólást Judy Noxia összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 06 Feb. 2014, 16:18-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Napkelte
Isten
Isten

Hozzászólások száma : 328
Hírnév : 2
Regisztrált : 2013. Jun. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : Valahol

Karakterlap
Szint: ???
EXP:
0/0  (0/0)
Elem/Kaszt: Fény

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Csüt. 06 Feb. 2014, 14:57

Judy-t kérném, hogy fejezze be a posztot, a többit meg arra, hogy írjon.

_________________
"LIDÉRCÉJ, ELÉG LEGYEN! Azzal nem oldunk meg semmit sem, ha az Emberek szintjére süllyedünk, és lemészároljuk őket ész nélkül, mint ahogy ők minket!"

Vendégek ide tehetik az oldaluk bannerét, cserében tegyék ki az ő oldalukra a miénket.

Színkód: #CC9933
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://mystery-world.hungarianforum.net
avatar
Yoshida Haru
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 29
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Nov. 23.

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
300/500  (300/500)
Elem/Kaszt: Medikus

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Csüt. 06 Feb. 2014, 21:04

Csak kapkodtam a fejem annyi látnivaló volt, a táj szépsége, a fenti világ képe lenyűgöző volt számomra, úgy éreztem mintha egy teljesen új világkép tárult volna a szemeim elé. A hegyek olyan hatalmasak és elpusztíthatatlannak tűnnek, még ebből a magasságból is. A fák aprócska brokkoliként néznek fel ránk, mintha várnának valamire. Még a földön motoszkáló lények is aprócska pontnak látszanak, amik talán közelről szemtől szembe kétszer vagy háromszor akkorák is lehetnek mint én magam. Egyszerűen felfoghatatlan eddig mennyi mindenből maradtam ki, de talán érthető is miért. Az emberek olyan lények akiket az Úr szárnyak nélkül teremtett meg, pontosan azért, hogy az eget ne tudják meghódítani. Vagyis teljesen ne tudják. A mai tudomány elegendő technológiával rendelkezik a Jet-pack előállításához, vagy sugárhajtású repülőgépek működtetéséhez. De valahogy olyan más ez az egész. Teljesen magamba feledkezve bámultam a tájat még a korábbi beszélő kacsa is a feledés homályába került egy röpke pillanat alatt. Túl sok szép eddig felfedezetlen rész van ezen a bolygón, legalábbis ahhoz túl kevés, hogy az én rövid kis életem elég legyen arra, hogy a legapróbb zeg-zugot is felfedezhessem rajta. Órákig bámulnám a tájat, viszont a közeledő tó képe és a sárkány szavai megzavartak.
- Oh persze, szálljunk le. Gyalog biztosan több szerencsénk lesz... - érezhető hangomon a csalódottság amiért a földön kell folytassuk az utunkat, habár teljes mértékben érthető, hogy nem maradhatok örökké odafent. Súlyomból adódóan pedig nem lenne egészséges az sem, ha órákig cipeltetném magam vele. Amint a földre érkeztünk sietve lepattantam a hátáról és amint a ruhám minden fodrát és gyűrődését eligazgattam és a helyére fésültem kezeimmel, egy meghajlás közepette szólaltam meg.
- Köszönöm, hogy a nagy súlyom ellenére is képes voltál idáig vinni, és megmutattad azt amit a hozzám hasonló emberek ritkán láthatnak csak. Tényleg nagyon élveztem az utazást. - felegyenesedtem a mély tiszteletet sugárzó meghajlásból és széles mosolyomat akármennyire is próbáltam eltüntetni az arcomról nem sikerült. Határtalan boldogságom nem is próbáltam leplezni ugyanis teljes mértékben felesleges lenne. A tó vízéről visszatükröződő fény a magaslatban is gyönyörű volt, azonban közelről még inkább fenségesnek bizonyult. A távolban, ami talán nem is volt olyan távol mint gondoltam, rögtön két kirint is megpillantok. Izgatottan súgtam Nassinak, hogy milyen felfedezésre jutottam.
- Azt hiszem jó ötlet volt erre jönni, kirineket látok. - a korábbi hibámból tanulva inkább nem próbálkozok közéjük trappolni, hanem okos meggondolt cselekedetekre építem a bizalmat. A hím egyed fújtatásából rögtön kikövetkeztettem, hogy észrevettek. Talán nem pont ez volt az első rámutató jel, gondolva arra, hogy az állatok szaglása tökéletesebb mint nekünk embereké... Ilyenkor mindig elgondolkodok azon, hogy vajon miért tartjuk magunkat okosabbnak amikor ezek a fenséges élőlények majdnem mindenben jobbak nálunk. Óvatosan leszereltem a derekamra erősített övtáskát, övvel együtt, illetve a kabátomat is összehajtva a földre tettem, a kirineknek jól láthatóan. Csupán a szoknyámban és egy trikóban álltam kicsit távolabb tőlük. Jobb ötlet híján így biztosan látják, hogy nincs nálam semmilyen eszköz amivel akár fenyegethetném őket, vagy a létezésüket. Lassan indultam ez feléjük azonban a nőstény egyed nyöszörgései, és fájdalmai hangjára akaratlanul is felgyorsítottam, lágy hangon szóltam feléjük.
- Semmi baj, nem akarok rosszat... nem vagyunk ellenségek. - próbáltam a lehető legbarátságosabb hangomat elővenni, hogy a bizalmukba férkőzhessek, a félelem és agresszió legkisebb jelét is elásva magamban, ugyanis ha a lovak megérzik a gazdájuk szándékát ezek a kirinek amik nagyban hasonlítanak rájuk miért ne tehetnék ugyanígy? Ha engedték közelebb lépek és tapogatni kezdem a nőstény kirint, leolvasom a bilétáról a nevét, és azon szólítom meg. Óvatosan végighúzom a kezem a hastájékon elidőzök egy picit, fejemet ráhajtom, próbálva fájdalom okozása nélkül megvizsgálni.
- Úr Isten! Alkonyat terhes! - szóltam oda Nassinak, - Így nem vihetjük Télatyához, mert belehalna. Levezessük a szülést! - vettem kézbe az irányítást. Habár ilyen esetekben nem sokat tehetünk csupán hagynunk kell, hogy a természet tegye a dolgát, kellő felszerelés híján pedig jobb is ha így teszünk. De nem hagyhatjuk szenvedni, és egy egészséges újszülött világra hozása sem a legegyszerűbb. - Kérlek idehoznád a köpenyem? - tökéletes lesz törölközőnek, talán még egy kulacsra lenne szükség amivel bizonyos időközönként megöntözném Alkonyatot, nehogy a láz miatt elpusztuljon. Csak kapkodtam a fejem, hogy minden a lehető legjobban és legtökéletesebben menjen.
- Annyira ideges vagyok, még sosem vezettem le igazi szülést... Tudnál valamiben hozni vizet? Bármi megfelel, ha nem találsz semmit akkor a táskámból is vehetsz ki egy kulacsot. Nyitva hagytam, szóval könnyedén kiveheted belőle. - adtam az utasítást a sárkánynak remélve, hogy készségesen segít, mivel nem szívesen hagynám egyedül most az "anyukát". - Ha megszületik szeretném ha te adnál neki nevet.

_________________
színem: weed
Pontok felszereléssel együtt:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Szomb. 08 Feb. 2014, 23:21

Kicsit aggódtam, de mint kiderült, feleslegesen. A tó környékén valóban két szép példányt láttunk. Nem értek nagyon a kirinekhez, de az feltűnt, hogy egy nősténnyel, és egy hímmel van dolgunk. Legalábbis a hímnek vélt egyed reakciói erre engedtek következtetni.
Mindenképp próbálta védeni a nősténynek vélt egyedet. Valahogy elsőre ez a felállás körvonalazódott bennem, aztán rájöttem, hogy többféle alternatíva lehetséges. Lehet, hogy a másik egyed megsérült, és az első próbál minket távol tartani sérült társától. Mivel nem voltam szakértő, így nem tudtam megfelelő elmélettel előállni, de nem is volt szükséges.
Az agresszív viselkedésforma elég szokatlan volt Félénk után, így kissé tanácstalanul álltam a helyzet előtt. Tudtam, hogy hiába agresszív a kirin, én nagyobb vagyok, viszont nagyon nem így kéne megoldani a dolgot. Mivel ilyen helyzettel még nem találkoztam, így komoly agyalásba kezdtem. Közben Haru, ijedségemre megint akcióba lépett.
Semmi hirtelen mozdulat, semmi hirtelen mozdulat. Nem akartam, hogy Harut széttépje egy megvadult Kirin, de még mindig nem akarok kárt tenni bennük. Nem tudok mást tenni, mint Harura bízni a dolgot, és ha úgy alakul, kihúzni a bajból. Feszülten figyeltem, mi történik. Próbáltam nem fenyegetően kinézni, de mivel ez elég szubjektív, így nem tudtam, hogy jól teljesítek-e.
Ijedségem, puszta érdeklődésbe csapott át, mikor néztem Haru reakcióit. Mintha ismerné a kirin fajt. Szakértelme úgy tűnik bevált, ugyanis az agresszív egyed engedte, hogy Haru megérintse a másikat. Igen csak megnyugodtam. Újabb két kirin pipa.
Már készültem, hogy a visszaindulás előtt még kicsit pihenek, de nyugodtság nem tartott sokáig. Haru kiáltására lettem figyelmes. Mivel igencsak meglepődtem, nem értettem, pontosan mit mondott. Azt hittem, a kirinnel lesz baj, de az előbb agresszíven viselkedő egyed igencsak meglepődött volt a lány mellett.
- „Hozz vizet” – ennyi maradt meg bennem.
~ Kulacs, kulacs ~ a táskában, amelyre Haru mutatott, valóban rejtett ilyen alkalmatosságot. Tó, víz, minden megvolt, mire visszaértem a lányhoz, akkor realizálódott bennem a dolog. A másik kirin valóban nőstény, méghozzá elleni fog. ~ Te jó ég! ~ Gondoltam magamban, de nem sokat tudtam hozzá tenni. Reméltem, hogy Haru tudja, mit csinál.
Készségesen álltam rendelkezésre a további szolgálathoz, ám a legközelebbi észbekapásom alkalmával már az apró csikót láttam, amint egy ruhadarabon. Az apróság teljes egészében elfért Haru ölében. Miközben anyja felmérte az újszülöttet, akkor éreztem csak át a helyzet szépségét.
- „Szeretném, ha te adnál neki nevet” – Nos, igencsak felgyorsult a szívverésem az emléktől, de a kis kirinre nézve már eszembe is jutott egy név. Lehet nem a leg zseniálisabb, de ahogy néztem a csöppséget, valahogy egyből eszembe ötlött.
- Legyen a neve, Esthajnalcsillag! – kis idő pusztán, és kezdtem elveszíteni a kezdeti lelkesedésem, de amint a kis csikóra néztem, rögtön új erőre kapott az elképzelésem.
Persze a névadásom ilyen formában még nem érvényes, közmegállapodás fog dönteni a csöppség végleges elnevezéséről, de addig is igen nagy megtiszteltetésnek tartottam, hogy én adhattam neki nevet.
Az örömteli percek után, gondoskodni kellett arról, hogy a kirinek visszajussanak a Télatyához. Azonban a dolog néhány hibába ütközött. A hím egyeddel nem hiszem, hogy gondunk akad, viszont a nőstény ellés után nem tudom mennyire szállítható, de ha még ha vissza is tudjuk vinni a Télatyának, nem hiszem, hogy képes lesz húzni a szánt. Ez a probléma még várat magára. Jelenlegi feladatunk, hogy az immáron három tagúra nőtt kirincsapatot visszajutassuk a Télatyának.

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Napkelte
Isten
Isten

Hozzászólások száma : 328
Hírnév : 2
Regisztrált : 2013. Jun. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : Valahol

Karakterlap
Szint: ???
EXP:
0/0  (0/0)
Elem/Kaszt: Fény

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Kedd 11 Feb. 2014, 16:48

Télatya nagyon örül, mikor látja, hogy Judy meghozta Hullócsillagot, Nassi meg Haru is Alkonyatot, párját, Vándort, és a kicsinyüket, Esthajnalcsillagot, aki vidáman ugrándozik körülöttük.^^
- Aaaw, de aranyos!^^ - mondja Télatya a csikót látva, és megsimogatja, miközben gratulál a párnak is. Egyszer csak előjött az utolsó Kirin is, Vezető, aki egész végig el volt bújva a számára idegen kalandorok miatt. Mivel Alkonyatot bár Nassinak sikerült a hátán elszállítania, viszont a nőstény nem tudja húzni fáradtság miatt a szánt, így 7 Kirin helyett 6 húzza majd a szánt, miközben Alkonyat és a kicsinyét Télatya kérésére Mirage viszi el Eterniába, ahol éppen időben érkeztek: Télatya eljövetelét várták. Kicsit meglepődik rajtatok Eternia népe, de mikor megtudják, hogy segíttetettek Télatyának, boldogan gratulálnak nektek. Kicsit később örömmel nézitek végig a ünnep fináléját, miközben Alkonyat és Esthajnalcsillag egy jászolban pihen. Egy törpe pap jön oda hozzátok, majd csak annyit mondva, hogy az istenek küldik jóságotokért, át ad egy-egy erszényi pénzt és egy-egy becsomagolt tárgyat is.


Gratulálok, sikeresen végeztetek a küldetéssel!



Jutalmatok:
Judy Noxia: 70 EXP + 50 (megbeszéltük, hogy akik 10 EXP-el kezdtek, azok kárpótlást kapnak egy-egy küldiben); 60 Kredit
Yoshida Haru és Ma'alsinassi: 70 EXP; 60 Kredit/Szféra

Tárgyjutalmak:
Judy Noxia és Yoshida Haru: 1x Kezdő Sisak (+2 Páncél)
Ma'alsinassi: 1x Kopott Napkristály (+2 Varázspajzs)

Bónusz:
Legendás személy felfedezése - Télatya: 75 Kredit/Szféra
Lény felfedezése - Kirin: 15 Kredit/Szféra
Ellenfél felfedezése - Árnyfarkas: 15 Kredit/Szféra


Kérnék tőletek még egy-egy záróposztot!

_________________
"LIDÉRCÉJ, ELÉG LEGYEN! Azzal nem oldunk meg semmit sem, ha az Emberek szintjére süllyedünk, és lemészároljuk őket ész nélkül, mint ahogy ők minket!"

Vendégek ide tehetik az oldaluk bannerét, cserében tegyék ki az ő oldalukra a miénket.

Színkód: #CC9933
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://mystery-world.hungarianforum.net
avatar
Ma'alsinassi
Abyssion
Abyssion

Hozzászólások száma : 86
Hírnév : 3
Regisztrált : 2013. Nov. 04.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Sopron

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
350/500  (350/500)
Elem/Kaszt: Szél

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Csüt. 27 Feb. 2014, 17:57

A nehezén már túl voltunk. A dolgunk csupán annyi maradt, hogy rendben visszaszállítsuk Esthajnalcsillagot, és az anyját a Télatyának. A hímmel nem lesz gond, amint megszületett a kicsi, sokkal nyugodtabb, és barátságosabb lett. Magam szállítottam a nőstény a hátamon, Harunak sikerült elcipelnie az újszülött kirint. Bár a szülők nem vették annyira jó néven, végül sikerült nyugodtan megindulni. Szerencsére az út alatt több meglepetéssel már nem találkoztunk, csupán az út hossza volt necces, ugyanis repülve jóval rövidebbnek tűnt. Jól lefárasztott az út a kirinmama súlya alatt, de csak sikerült mindenkit, épségben visszaszállítani a Télatyának.
Mikor a Télatya végigtekintett, immáron teljes létszámú csapatára, ugrált örömében, majd Esthajnalcsillagot nézte meg alaposabban. Annyi nehézség akadt csupán, hogy az anyakirin nem volt képes a feladatára, de még ez sem okozott gondot. Télatya hat kirinjével is bátran nekiveselkedett a feladatának, és megkérte Judy jókora robotját, hogy szállítsa el Eterniába, hogy biztonságban legyen.
Szó szerint megkönnyebbülés volt ez a számomra, és vissza indulván érdekes dologra lettem figyelmes. Úgy járt át az egész ünnep hangulata, mint addig még soha. Kellemes érzés járt át, és tudtam, hogy amit tettünk, az jó volt, és ha még nem is jár jutalommal, de teljesen megérte. Beérve a városba, jól megnéztek minket. Először valószínűleg nem értették mi történik, majd valahogy sikerült kitalálniuk, és mindenki örömkönnyekben, és hálálkodásban tört ki. Elég érdekesen éreztem magam, mert én vagyok a tipikus személyiség, aki sosem emelkedik ki tömegből. Eddigi életem alkalmával csak kerülgetett mindenki, és én is így tettem. Kicsit furcsa, de egyértelműen pozitív volt az élmény.
Az esemény fénypontja, az ünnepély fináléja, melynek elképesztő hangulatot adott a látvány, amint Alkonyat, és újszülött csikója boldogan gömbölyödnek össze egy meleg jászol védelmében. A látottak hatásában csak késve realizálódott bennem az apró figura jelenléte, aki boldogan nyújtott felém érméket, és egy kis csomagot. Nem számítottam külön jutalomra a segítségért, de annyira meglepődtem, hogy vissza sem tudtam volna utasítani. Mire észbe kaptam, a kis törpe már vidáman táncikált a tömegben.

_________________
Még lesz folytatás Very Happy
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://colorsibw.com
avatar
Judy Noxia
Kívülálló
Kívülálló

Hozzászólások száma : 74
Hírnév : 0
Regisztrált : 2013. Jun. 29.
Tartózkodási hely : Ott, ahol éppen vagyok :D

Karakterlap
Szint: 1
EXP:
410/500  (410/500)
Elem/Kaszt: Gépész

TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   Kedd 11 Márc. 2014, 13:50

Összegyűltünk végre, és már indulásra készen állt a Télatya is, ahogy felbukkant az utolsó Kirin is, Vezér. Hogy hol volt eddig, senki se tudja, de ezen nem volt idő töprengeni. Még időben el kellett jutnia Télatyának Eterniába, mielőtt túl késő lenne.
Az újdonsült kismama és csikója Mirage-ra lett rábízva, mert nem tudta volna elvinni őket szánon, persze mikor felengedett mellé a szánba, így is szűkösen ültünk Yoshida lánnyal és a két manóval. Még mindig nem tetszett neki Yoshida fontoskodó arca... mint aki vezetőnek és a nap hősének képzelte magát, pedig csak egy szülést vezetett le.
Hát csak sikerült a küldetés, és a helyi karácsony is mentve lett. A hó vidáman szállingózott az égből, a Kriptid nép örvendezett Télatya megjelenésének. Mikor híre kellt, hogy mi segítettünk neki elérni ide, hirtelen nagy sztárokká váltunk. Na, ez nagyon nem jó... jó, örülök a megtiszteltetésnek, hogy hálájukat fejezik ki irántam, de a feltűnést nagyon nem szeretem... és tulajdonképpen a nagy tömeget sem igazán. Tudniillik Mirage is osztódott ettől az egésztől, és mikor a kicsik rá akartak mászni játékosságból, menekülhetnékje támadt. Hát igen, jobban járt volna, ha a jászolban marad egy kicsit az anyaállattal és a kiscsikóval.
Mielőtt szó nélkül, angolosan távoztunk volna, odajött hozzánk egy törp pap.
- Igen? - néztem rá.
A törpe pap megköszönte segítségünket, és átadta a jutalmunkat, ami pénz volt és egy kis tárgyi ajándék. Udvariasan megköszöntem ezeket, és mikor kérte, hogy maradjunk még egy kicsit, udvariasan elutasítottam, majd azt mondtam neki, hogy dolgunk van.
És valóban dolgunk van. Egyrészt Silas bukását kell okosan megterveznünk. Másrészt, mivel itt volt a karácsony, egy kis családi kéttagú hangulatban töltöttünk Mirage-al a karácsonyt egy vidéki barlangban. Szerény, finom karácsonyi étek volt, karácsonyfa viszont nem. De nem is volt baj, hiszen a karácsonyt nem az ajándékok és a karácsonyfa teszi ki, hanem a szeretet. Anya mindig is erre tanított. A furcsa páncélos férfiról teljesen megfeledkeztem arra az időre...
- Félsz még Télatyától? - kérdeztem Mirage-t.
- Nem, na és te mit szólsz a néphez?
- Kedves nép, bár máshoz szoktam... és már szereted a karácsonyt.
- Kedves és békés ünnep.
- Akkor hát... boldog karácsonyt, Shadow Mirage.
- Neked is, Judy Noxia.

_________________
Minden ártalmatlannak joga van az élethez... na gyerünk, öljünk le egy pár szemetet!
Judy beszédszíne: #33ccff Mirage beszédszíne: #cc33ff

Stat:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: [Kaland] A Télatya bajban!   

Vissza az elejére Go down
 

[Kaland] A Télatya bajban!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» [Küldetés] Állati kaland
» Új mutánsok (párhuzamos állandó - ingyen njk kaland)
» Szimmetria ügy (ingyen njk kaland)
» Éjszaka a múzeumban (Mini-kaland)
» 1. nagy kaland

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mystery World Szerepjáték :: Játéktér :: Abyssion területek-